Ellenjegyzés – vita az oldalszámozásról és -szignálásról

Ez a cikk több mint 3 hónapja készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara kapcsolattartója felvilágosítás-kéréssel fordult az illetékes Földhivatali Főosztályhoz azzal összefüggésben, hogy a gyakorlatban miként fogják alkalmazni az Üttv. 43. § (2) bekezdés a) és b) pontját, amely szerint:
“(Az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -)
a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,
b) minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia”.

A Főosztály értelmezése szerint a folyamatos oldalszámozás és a kézjeggyel való ellátás kötelezettsége a több lapból álló, de egyoldalas nyomtatással készült okirat üres hátoldalaira is kiterjed.

A BÜK elnöke haladéktalanul az FVM illetékes helyettes államtitkárához fordult és kérte, hogy szakmai irányítási jogkörében eljárva nyújtson segítséget egy helyes országos földhivatali jogértelmezés kialakításához. Egyidejűleg erről tájékoztatta az igazságügyi tárcának a törvényelőkészítését végző helyettes államtitkárát is.

Az elnök álláspontja szerint  a “több oldalból” és nem “több lapból” álló okirat megjelöléssel a jogalkotó egyértelműen azt az akaratát fejezte ki, hogy az okirat jogi értelemben információtartalmat hordozó oldalakból, nem pedig pusztán (és az elektronikus okiratokra figyelemmel nem is feltétlenül) papírlapokból áll. Ez könnyen belátható abból, hogy ellenkező esetben papíralapú okirat esetében nem is létezhetne egy oldalból álló okirat! Viszont az Üttv. 45. § (2) bekezdéséből világosan következik, hogy léteznie kell egy oldalból álló okiratnak is. Ennek megfelelően csak az információtartalmat hordozó oldalakat kell oldalszámozással és kézjegyekkel ellátni.

Ezt az értelmezést támasztja alá az Alaptörvény 28. cikke szerinti – a jogalkalmazókra nézve is kötelező – cél szerinti értelmezés követelménye. Az Üttv. ezen rendelkezéseinek célja teljesen egyértelműen az volt, hogy meggátolja az okirat tartalmának utólagos manipulációját. Ehhez képest a Főosztály jogértelmezésének elfogadása éppen ennek a célnak az elérését lehetetlenítené el, mivel az információtartalmat nem hordozó oldalak számozása és kézjeggyel való ellátása lehetővé tenné, hogy azokra utólagosan kerüljön rá információtartalom.

Várjuk az illetékes felügyeleti szerv válaszát.