Arhitel kronológia

Az Arhitel projekt anyagai:

• A sztori kezdete – Történet és dokumentumok
• Szakértői anyagok
• Irányadó jogszabályok
• GY.I.K. anno

• Így kezdődött

  Az Arhitel koncepciója – egy jogügylet-biztonsági célú matricával kapcsolatos projektötlet leírása – 2010. november
  (PDF formátum, 202KB)

  Ezt mutattuk meg a világnak

  Az Arhitel koncepciója – egy jogügylet-biztonsági célú matricával kapcsolatos projektötlet leírása – 2011. június 6.
  (PDF formátum, 527KB)

  Ez jelent meg a Pesti Ügyvédben

  Mi is az Arhitel? – 2011. szeptember

  Kívül turbulencia, belül fejlődés – 2012. március

  Arhitel – előkészítés alatt az új szakokirati rendszer – 2013. március

  A Látható Kamara programja – A jó gazda feladatai – 2013. április

  A Kamarába ne jöjjenek be ügyféltitkok – 2013. október

  A Parlament előtt az Üt. módosítása – Erősödik az ügyvédi titok, a letéti- és az okiratbiztonság – 2013. december

  Változott az Ügyvédi törvény – Márciusig semmi nem fog történni! – 2014. január

  A közgyűlés elé – 2014. február

  Napirenden a “matrica” ügye – 2014. április

  MÜK-döntés a biztonsági jel kezeléséről – 2014. június

  Elfogadta a “matricaszabályzatot” a MÜK teljes ülése – 2014. július-augusztus

  Továbbra sem kötelező a letétbejelentés és a biztonsági jel – 2015. február

  Ezt mutattuk be az Országos Ügyvédvezetői Értekezleten és a BÜK elnökségi ülésén 2011-ben

  Arhitel – a bizalom biztonsága – “Ügyvédként megmaradni” – a biztonsági matrica alapú ügyvédi szakokirati rendszer ésszerűsége – 2011. november 11.
  (PDF formátum, 3,97MB)

  Ezt javasoltuk a MÜK elnökségének

  Az Arhitel projekt – 2011. december 12.
  (PDF formátum, 4,19MB)

  Ezzel számoltunk be a közgyűlésen

  Elnöki és főtitkári közös beszámoló a kar helyzetéről, az elnökség, a választott tisztségviselők és a hivatal 2011. évi munkájáról
  (PDF formátum, 1,42MB)

  Ezen alapult a BÜK elnökségének 2013. november 4-i határozata

  Arhitel projekt – előterjesztés a BÜK elnöksége részére az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetése esetére – 2013. november 4.
  (PDF formátum, 489KB)

  • A 2013. november 4-i ülés érdemi határozata az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetéséről (2013. ELN. 470/12/14.)
  • A 2013. november 4-i ülés érdemi határozata az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetéséről (2013. ELN. 470/12/15.)

  Így kívántuk tájékoztatni a területi ügyvédi kamarák munkatársait

  Az Arhitel projekt – tájékoztató a területi ügyvédi kamarák munkatársai részére az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetéséről – 2013. november 15.
  (PDF formátum, 571KB)

  A Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. február 14-i közgyűlése

  Az elnökség, az elnök és a főtitkár közös beszámolója a kar helyzetéről, az elnökség, a választott tisztségviselők és a hivatal 2013. évi munkájáról
  (PDF formátum, 1,2MB)

  Ez alapján döntött a projekt mellett a MÜK új elnöksége

  Arhitel projekt újraütemezés – 2014. március 10.
  (PDF formátum, 530KB)

• Ezt adtuk át a Magyar Ügyvédi Kamarának

  Összefoglaló dokumentum a biztonsági címkével ellátni tervezett iratok számával és az érintett ügyszámmal kapcsolatos becslések pontosításáról
  (PDF formátum, 316KB)

  Arhitel projekt megvalósíthatósági tanulmány
  (PDF formátum, 6,7MB)

  Ajánlatkérés az ügyvédi felhasználási célú biztonsági címkék nyilvántartási feladataihoz kapcsolódó informatikai fejlesztések végrehajtására
  (PDF formátum, 2,99MB)

  Arhitel projekt megvalósíthatósági tanulmány a 2011-2012-ben készült azonos nevű tanulmány aktualizált verziója
  (PDF formátum, 2,4MB)

  Bevételi és kiadási pénzáramok elemzése az Arhitel projektben kialakított szolgáltatások nyújtásában érintett, illetve általuk létrehozni tervezett gazdasági társaságok vonatkozásában 2014-2016
  (PDF formátum, 481KB)

  Működési koncepció és folyamatok az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához
  (PDF formátum, 2,42MB)

  Rendszerkoncepció az Arhitel projekt megvalósítási fázisainak keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához
  (PDF formátum, 1,64MB)

  Logikai rendszerterv az Arhitel projekt keretében tervezett komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatások nyújtásához
  (PDF formátum, 11MB)

  Összefoglaló elemzés az Üt. 25/A. §-a szerinti biztonsági jel használatában érintett jogügyletekről
  (PDF formátum, 318KB)

  Statisztikai adatok a termőföldek tulajdonszerzéséről (földhivatalokhoz érkezett kérelmek száma)
  (PDF formátum, 143KB)

  “Csipkematrica” kormányzati csókot kap a homlokára…

  Másfél év pihentetés után a földtörvénnyel kapcsolatos kormányzati ötletek hozták lendületbe a projektet. A BÜK elnöke a televízió híradójából értesült arról, hogy az igazságügyért felelős államtitkár támogatja az ügyvédi szakokirati rendszer kialakítását, melynek első lépése az ingatlanügyletek papír alapú iratai biztonságának fokozása lesz. Az eszköz egy “hologramos matrica”. A Magyar Ügyvédi Kamarával történt rövid megbeszélésből világossá vált, hogy az akkor még 2014. február 1-jére tervezett indulási határidőig a projekt kiépítését és működésbe hozását csak a BÜK tudja megvalósítani, mert ott vannak a pénzügyi és a humánerőforrások. A BÜK egyetlen aggálya az volt, hogy a fővárosi kommunikáció még sehol sem tart és az egész projekt implementációjára a tanácsadó másfél évet javasolt. Ebből bő fél év a már elkészült rendszerrel kapcsolatos belső tagi kommunikáció lett volna! Ehhez képest az egész megvalósítást kellett hat hónapra sűríteni.

  A tét nem volt csekély. Vagy ez, vagy a földügyletek? Esetleg az összes ingatlanügylet kikerül az ügyvédi okiratszerkesztésű monopólium alól? A MÜK elnöksége minden ülésén tárgyalta a kérdést, hiszen párhuzamosan folyt a kodifikáció. A tervezeteket a MÜK-ben is és a BÜK-ben is a tisztségviselők észrevételezték. A MÜK októberi és novemberi ülései is drámai tartalommal folytak le és hosszas viták, szakértői meghallgatások után születtek meg a döntések. A vitákból kirajzolódik a BÜK-MÜK egyezség tartalma:

  • A BÜK előlegez, a MÜK regulál.
  • A projekt országos lesz, teljes transzparenciával.
  • A bevételből leges-legelőször a BÜK általi előlegezést kell kifizetni, a BÜK-ön nem maradhat fejlesztési költség vagy üzemeltetési kockázat.
  • A teljes bevételt az összügyvédség olyan szükségleteire kell fordítani, mint a biztosítási fedezetek növelése, a praxisok megfelelőségi támogatása (például JogTudor és képzés), más ügyvédi közfeladatok támogatása és esetleg a kirendelési és pártfogó ügyvédi díjak ésszerű kipótlása. Mint az egyik BÜK elnökhelyettes mondta: „a bevételt nem hagyjuk a Kamarákon belül felélni, elbográcsozni, azt mind vissza kell juttatni az ügyvédekhez és rajtuk keresztül az ügyfelekhez”.

  Ezeken az elveken alapultak a BÜK elnökségének novemberi, majd későbbi összes határozatai. Ezen elvek szerint dolgozott a szakértői csapat.

  A Magyar Ügyvédi Kamara döntése és ami utána következett

  A MÜK csak akkor vállalhatott szabályozási feladatot, ha a jogalkotó a normát megalkotta. Ez megtörtént 2013. december végén.

  A projekt műszaki és folyamatában történő megvalósítását az Ügyvédi törvény 25/A-B. §, 26. § (1)-(2) bek., 27. § (5) bek., 130/B. § (5) bekezdés írta elő. A feladatot a törvény a területi kamarákhoz telepítette.  Az erről szóló,  2013. évi CCLII. törvény 100. §-t 2013. december 30-án hirdették ki. Eszerint a biztonsági jel rendszer alkalmazása 2014. május 1-vel a földügyekben és teljes körben (minden ellenjegyzés alkalmazásakor, illetve a meghatalmazások érvényességéhez) 2015. január 1-jével vált kötelezővé. A törvénynek a határidőkre vonatkozó részét egy újabb törvény a 2014. márciusában a földügyek tekintetében 2014. november 1 napjára halasztotta, a teljes körű bevezetés 2015. január 1-jei határidejét nem érintette. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a biztonsági jel szabályzat tervezetét és a végrehajtással kapcsolatos határozatokat 2014. június 23-án alkotta meg.

  A MÜK elnöksége január 20-án ült össze és február 3-ára hívták össze a szabályzat megalkotására hivatott MÜK Teljes Ülését.

  A MÜK elnöksége 2014. január 20-án tartott ülésén maratoni, 8 órás vita után egy ellenszavazat (dr. Papp Géza) mellett elfogadta a biztonsági jel szabályzat tervezetét. Ugyancsak elfogadta azt a folyamatleírást, amely az előterjesztés része volt. Ez a dokumentum itt tekinthető meg.

  A 2014. február 3-i MÜK Teljes Ülésen érkezett a hír, hogy még februárban módosítani fogják a törvényt és a május 1-jei hatályba léptetési időpontot 2014. november 1-jére, illetve 2015. január 1-jére módosítják. Mivel az ország ügyvédsége a kamarai választások közepében volt, a Teljes Ülés a szabályozási döntést levette a napirendről és a következő Teljes Ülésre hagyta.

  2014. február 4. – A BÜK elnöksége továbbra is kiállt a biztonsági jel mellett és a közgyűlés elé olyan beszámolót terjesztett, amely a projekt teljes megvalósítására irányult. Mivel az üzleti tervek 600-1000 millió közötti bevételt ígértek már az első évben, a cél a tagdíjcsökkentés és sok-sok kamarai alapszolgáltatás ingyenessé tétele volt. Az előző ciklus elnöksége tevékenységét a jól végzett munka örömével fejezte be, hiszen a törvény megteremtette a biztos ügyvédi jövő pénzügyi alapját.

  A Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése által elfogadott szabályzat

  A MÜK elnökségi ülése 2014. június 23-án hozta meg határozatait a biztonsági jel projektről. Felállította a “MÜKSZOSZ” Magyar Ügyvédi Közfeladati Szolgáltató Szervezet Kft-t. A területi kamarák belépésére lehetőséget biztosított egy későbbi időpontban. Véglegesedett a szabályzat és a folyamatleírás tervezete.

  A BÜK szakértői csapata 2014. július 7-ig követte a MÜK szabályozási munkáját, képviselte az elnökség döntéseinek megfelelően a budapesti ügyvédség érdekeit és szakértői anyagokkal észrevételezte a szabályozási, megvalósítási folyamatokat. A BÜK és a MÜK között időközben létrejött egy megállapodás, melyben a MÜK mint a majdani matricacég alapítója kötelezettséget vállalt 20 millió forint költség megtérítésének előírására. A megállapodás hatályba lépéséhez a BÜK elnökségének hozzájárulására is szükség volt, amely nem született meg. A BÜK nem mondott le költségei megtérítéséről.

  Módosul a jogszabály – “Csipkematrica” ismét aludni tér

  A 2013. évi CCLII. törvény 191. § (6b) pontját a 2014. évi  XXXIX. törvény 110. § (2) bekezdése 2014. szeptember 30-i hatállyal módosította akként, hogy a 100. § (4), (5) és (7) bekezdése, valamint a (31) bekezdés a)-g) pontja külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba. A feladatot november 1-jével, illetve január 1-jével előíró jogszabály általi kötelezés 2014. szeptember 30-ig állt fenn.

• Jogi szabályozási környezet

  A téma szempontjából legfontosabb az Ügyvédi törvény 2013. december 30-án kihirdetett, a biztonsági jellel kapcsolatos szövege. A különböző időállapotokat a szövegen belül eltérő színek jelölik.

  A többi jogszabály a termőfölddel kapcsolatosan, a megvalósíthatósági tanulmányokban annak idején hivatkozott jogszabályokat teszi elérhetővé.

  1994. évi LV. törvény a termőföldről (Tft.)

  2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről (Tftv.)

  2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Evt.)

  2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (Földforgalmi törvény)

  16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól

  109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról (Iny. vhr.)

  55/2006. (VII. 27.) FVM rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról

  1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat a termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásáról

• Gyakran ismételt kérdések

  Matrica “kisokos”
  (PDF formátum, 44,1KB)