A veszélyhelyzethez kapcsolódó tájékoztatások

Ez a cikk több mint 5 hónapja készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Veszélyhelyzeti tagdíjkedvezmény és veszélyhelyzeti MÜK elnökségi határozatok – 2020. május 5.

2020. május 4-én rendkívül magas részvételi aránnyal lezajlott szavazáson megszülettek a Magyar Ügyvédi Kamara veszélyhelyzeti elnökségi határozatai, amelyek érintik többek között a kamarai tagdíjról, az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről, valamint az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályzatokat is.

Úgy gondolom, hogy valamennyi közül a tagdíjszabályzat módosítása a szolidaritás kifejezésének rendkívül fontos és szimbolikus eszköze. Nem is kizárólag csak azok felé, akik jelenleg ténylegesen érintettek, hanem azok felé is, akikben ott lehet az érzés és a kérdés a jövőben: ha rászoruló lennék, nekem is segítenének? Nem kérdés tehát: dönteni kellett. Köszönöm a többi területi kamarai MÜK tisztségviselő kollégának, hogy általánosságban elfogadták azt, hogy az Üttv.-hez és az egyéb szabályzatokhoz hasonlóan eltérő szabályok kerülhessenek bevezetésre az 1000 főnél nagyobb taglétszámú kamaránál.

Meggyőződésem, hogy azok fognak élni a lehetőséggel és nyújtanak majd be kérelmet, akiknek ténylegesen jelenthet valamit a néhány ezer forintos segítség. Erre is tekintettel hozott olyan döntést az elnökség a bizalmi elv alapján, hogy a kérelmet előterjesztőknél vélelmeznénk a rászorultságot, és külön erre vonatkozó bizonyítás nélkül, a kérelem puszta léte alapján megadnánk a kedvezményt. Hiszek abban, hogy a tagság látja, hogy a BÜK vezetése eltökélt abban, hogy a tagdíj terhére egyre több, a hivatás gyakorlását segítő szolgáltatást nyújthassunk, illetve, hogy a Kamara szolgáltató jellegét erősítsük. Ezen vállalásnak viszont a kiszámítható tagdíj-bevétel az alapja.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének levele és az elnökségi határozatok az alábbi linkekről tölthetők le:

dr. Bánáti János levele a Kar tagjaihoz

1/2020. (V. 5.) MÜK elnökségi határozat a kamarai tagdíjról szóló 13/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat veszélyhelyzetbeli alkalmazásáról

2/2020. (V. 5.) MÜK elnökségi határozat a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló 18/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat alkalmazásáról

3/2020. (V. 5.) MÜK elnökségi határozat egyes MÜK szabályzatok veszélyhelyzetbeli alkalmazásáról

Módosult a jogi szakvizsgáról szóló rendelet – 2020. április 22.

A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 3/2020. (IV. 21.) IM rendeletben foglaltak értemében 2020. április 22. napjától ismét megnyílik a lehetőség a jogi szakvizsga letételére, a járványügyi védekezés szabályainak betartása mellett.

Akiknek a vizsgája a 2020. március 16. és május 8. közötti időszakban elmaradt, azoknak egy új időpontot biztosítanak, május 11-e utánra; akik pedig május 11. utáni vizsgaidőpontra jelentkeztek, azok számára a vizsga az eredeti időpontban kerül megtartásra; az írásbeli vizsgákat – ha azt a vizsgázó is kifejezetten kéri – Budapesten kívüli helyszínen is meg lehet tartani; amennyiben a járványügyi helyzet miatt a szóbeli vizsgák nem szervezhetők meg, akkor azok videokonferenciaként, a minisztérium által kijelölt helyiségben és informatikai eszközök használatával is megtarthatóak lesznek.

Közlemény: Választottbíróság soron kívüli eljárása tartós jogviszonyok esetén – 2020. április 20.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság felelősséggel jár el a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásainak a csökkentésében, a vállalkozások terheinek enyhítésében vitarendezésük terén.

A COVID 19 járvány okozta rendkívüli helyzetben a tartós jogviszonyok, bérleti szerződések alakulása, a szerződések szerinti bérleti díjfizetések körüli vita számos esetben igénylik a soron kívüli vitarendezés lehetőségét. Sok esetben jelen Választottbíróság szerepel a vitarendezés fórumaként, de arra is lehetőség van, hogy ilyen meglévő választottbírósági kikötés hiányában a felek a gyors vitarendezési megoldás érdekében alávessék magukat az MKIK mellett működő Választottbíróság hatáskörének, külön írásbeli választottbírósági szerződésükkel. A gyors vitarendezés céljából javasoljuk és kifejezetten ajánljuk, hogy a választottbírósági eljárás a felek kérelme szerint a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 1.sz melléklete szerinti gyorsított eljárásról szóló rendelkezések szerint történjen. Az eljárási rend, a döntéshozatal mechanizmusa időrendje transzparens, a Választottbíróság honlapján megtekinthető, a szerződő felek számára egyértelmű. A Választottbíróságnak lehetősége van azonnali intézkedések meghozatalára ideiglenes intézkedés formájában is a gyors megoldás elősegítése érdekében.

A beérkező új ügyek esetében az adminisztráció az Eljárási Szabályzatban előírt rendben folyik, a tanácsok megalakulnak és a felekkel a jelen esetben is egyeztetik az eljárás rugalmas keretei között az adott ügyben megvalósítandó eljárás rendjét. A határidők megállapítása, módosítása a gyorsított eljárás szabta keretek között is a felek és a tanácsok által közösen kialakított rendben halad. A választottbírák, a titkárság, az elnökség és az elnök elkötelezettek a tartós jogviszony által érintett felek vitarendezésének folyamatos és rugalmas bonyolítása iránt.

Az eljárással kapcsolatos eljárási szabályzatban írt részletekről a választottbíróság honlapján lehet tájékozódni.

További kérdések felvilágosítások tekintetében Lukács Józsefné dr. titkárságvezető asszonyhoz lehet fordulni lukacs.jozsefne@mkik.hu e-mailen vagy a +36-20-484-1413-as telefonszámon.

A koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet ideje alatt az Eljárási Szabályzat rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

A választottbírósághoz a keresetlevelet és a válasziratot elektronikus úton (e-mailen) kell benyújtani, illetve postai úton/papír alapon annyi példányban, hogy a többi félnek, és a Választottbíróságnak is jusson egy-egy példány. A beadás ideje az irat elektronikus úton, email útján történt beérkezésének időpontja.

Ha a felek gyorsított eljárásban állapodtak meg, a teljes választottbírósági díjat a felperesnek kell megelőlegeznie.

A keresetlevelet a Választottbíróság elsődlegesen elektronikus úton továbbítja az alperesnek, amennyiben a felperes az alperes e-mail címét megadta. Ellenkező esetben a Választottbíróság a keresetlevelet csak postai úton továbbítja az alperesnek.

Amennyiben a választottbírósági tanács szükségesnek tartja az eljárási kérdések – különösen a kommunikációs kérdések – előzetes egyeztetését, az előkészítő egyeztetést szóbeli személyes megbeszélés/tárgyalás mellőzésével, telekommunikációs eszköz útján folytatja le. A választottbírósági tanács további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket.

A választottbírósági tanács és a felek a veszélyhelyzet időtartama alatt telekommunikációs eszközök útján tarthatnak kapcsolatot, a levelezés főszabályként email útján történik. Az e-mail útján megküldött iratok kézhezvételét minden választottbírónak és félnek is vissza kell igazolni.

A Választottbíróság és annak választottbírósági tanácsa személyes jelenléttel járó eljárási cselekményt kizárólag telekommunikációs eszköz útján végez, ha annak a technikai és műszaki feltételeit a Választottbíróság és annak választottbírósági tanácsa a felekkel együtt biztosítani tudja. Ha a választottbírósági tanács online tárgyalást tart, arról egyidejű hangfelvételt kell készíteni és a hangfelvételről készült leiratot a választottbírósági tanács a Választottbíróság és a felek részére elektronikus úton a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 15 napon belül megküldi. Ezt a határidőt a Választottbíróság elnöksége jogosult indokolt esetben meghosszabbítani.

A veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.

A veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére van helye.

Az írásba foglalt választottbírósági ítéletet a választottbírósági tanács tagjai aláírják, az aláírásukkal ellátott ítéletet postai úton, illetve a beszkennelt ítéletet elektronikus úton is megküldik a Választottbíróságnak. Amikor az utolsó aláírás is megérkezett, a Választottbíróság azonnal hitelesíti az ítélet eredeti szövegét. Az eredeti példányt elhelyezi az ügy iratai között, a hitelesített példányokat pedig megküldi a feleknek.

Dr. Burai-Kovács János
a Választottbíróság elnöke

Tájékoztató a veszélyhelyzeti elektronikus perlekedésről – 2020. április 17.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke levelezése alapján 2020. április 9. napján szakértői szintű egyeztetés kezdődött a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet szabályainak gyakorlati megvalósításáról.

Az egyeztetésen az OBH részéről dr. Kékedi Szabolcs, OBH EEF főosztályvezetője, dr. Péter Zoltán, OBH EEF főosztályvezető-helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara részéről dr. Kadlót Erzsébet, dr. Baranyi Bertold, dr. Gróf Krisztián és dr. Homoki Péter vettek részt.

Az egyeztetésen elhangzottakról, valamint a videokonferencia útján való peres eljárási cselekmények lebonyolításáról készített, az OBH-val is egyeztetett tájékoztató és gyakorlati útmutató itt olvasható.

Ismét bővült az azonosítás során használható elektronikus hírközlő eszközök köre – 2020. április 17.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének 6/2020. (IV. 16.) MÜK elnöki határozata alapján 2020. április 17. napjától a Cisco Webex Meetings – v39.0 és magasabb verziószámú azon szolgáltatása, amely a kép- és hang egyidejű rögzítését és mentését az alkalmazáson belül biztosítja – is használható távazonosításra és távellenjegyzésre. A határozat itt olvasható. Ennek megfelelően frissült az ügyfelek távazonosításáról és az okirati ellenjegyzés során a távelőttemezésről szóló tájékoztató is.

A BÜK elnöke levélben fordult a végrehajtói karhoz az elektronikus kapcsolattartás körében fennálló anomáliák megoldása érdekében – 2020. április 16.

Dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke levélben fordult dr. Takács Katalinhoz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjéhez – melyet dr. Szecskó József igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárnak is megküldött – a bírósági végrehajtókkal történő elektronikus kapcsolattartás körében fennálló problémák miatt.

A Kamara értesülései szerint több végrehajtó a jogi képviselők részére még mindig postai úton küldi meg az iratokat, pedig a hatályos törvényi szabályozás alapján elektronikus úton lennének erre kötelesek. A veszélyhelyzet ideje alatt pedig még törvényi kötelezés hiányában is lényeges lenne az elektronikus kapcsolattartási forma.

A végrehajtói kar a saját maga által üzemeltetett és díjköteles rendszer (ún. Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszere – VIEKR rendszer) használatához köti az elektronikus kapcsolattartást. A Kamara álláspontja szerint az MBVK nem rendelkezik olyan hatáskörrel, ami alapján ezt előírhatja, és maga az E-ügyintézési törvény sem ad prioritást az elektronikus kapcsolattartás ezen formájára.

A BÜK elnöke ezért kérte a hivatalvezető asszony közreműködését abban, hogy – a jelen helyzetre való tekintettel is – kezdeményezze a bírósági végrehajtói kar elektronikus ügyintézési szolgáltatását üzemeltető rendszer komplex felülvizsgálatát, továbbá a nem regisztrált végrehajtók rendszerbe történő integrálását a könnyebb kapcsolattartás érdekében.

A MÜK és a Jogtanácsosi Tagozat elnöke kezdeményezte az igazságügyi miniszternél a jogi szakvizsgák újraindítását – 2020. április 16.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Csere Bálint, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke 2020. április 15-én közös levélben fordult az igazságügyi miniszterhez a jogi szakvizsgák újraindítása, a jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati idő veszélyhelyzeti szabályozása, valamint más, a jogi szakvizsgához kapcsolódó kérdésekben. A levél itt olvasható.

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet tájékoztatása – 2020. április 16.

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet tájékoztatja a védőket és az ügyvédeket, hogy amennyiben hivatalos dokumentumot kívánnak fogvatartottak részére átadni, úgy azt kötelesek az intézet által biztosított borítékban elhelyezni. Az intézet az iratokat a járványügyi intézkedésekkel összhangban 40 óráig elzárja, majd azt követően juttatja el a fogvatartottakhoz.

MÜK elnöki határozat az ügyvédi testületi szervek működéséről a veszélyhelyzet idején – 2020. április 15.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 15. napján határozatot hozott az ügyvédi kamara testületi szerve ülésének a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásáról, valamint ülés tartása nélküli döntéshozataláról. A határozat itt olvasható.

Fontos új jogszabály – 2020. április 10.

Megjelent a Magyar Közlöny 2020. évi 71. száma, amely nagyon sok, az ügyvédi hivatásgyakorlás szempontjából fontos kormányrendeletet tartalmaz.

Ezek közül is kiemelten fontos a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet. A jogszabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt az Üttv.-t a rendeletben írt eltérésekkel kell alkalmazni. A 34. § (1) bekezdése szerint a MÜK elnöksége a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, azok tagjaira, és a kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól – a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével – a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Ezen határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag, a nem kiemelt szabályzatokra vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi. A fentiek szerinti határozat a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján automatikusan hatályát veszti. A rendelet szerint a MÜK elnöke önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek. Ezen intézkedéséről az elnökséget, vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatja. Fontos rendelkezés még, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak részére az arcképes igazolványt postai úton is át lehet adni.

Bíróságokkal való kapcsolattartás a veszélyhelyzet idején – 2020. április 10.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az itt olvasható levélben fordult az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez a bíróságokkal való elektronikus és papíralapú veszélyhelyzeti kapcsolattartás kérdésében. Dr. Senyei György Barna elnök úr válaszában többek között arról tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamarát, hogy a kérést, – miszerint a papíralapú bírósági határozatok esetében a bíróságok a jogszabályi előírásoknak megfelelően, de lehetőség szerint a határidők esetében tizenöt vagy harminc napos határidőket állapítsanak meg a felek részére – a törvényszékek és az ítélőtáblák elnökei részére figyelemfelhívással továbbította.

Együttműködés a büntetés-végrehajtással, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet felhívása – 2020. április 10.

A MÜK elnöke levélben kereste meg dr. Tóth Tamás vezérőrnagyot, a BV országos parancsnokát, mivel a 2020. március 31. napján hatályba lépett 74/2020. Korm. rendelet 46. § (1) bekezdése szerint a kirendelt védőt a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért annak időtartamára, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj hetven százalékának megfelelő összeg abban az esetben is megilleti, ha a megbeszélésre telekommunikációs eszköz használatával kerül sor. Több fogvatartottal folytatott megbeszélés esetén a kirendelt védő erre minden fogvatartott vonatkozásában jogosult. A kirendelt védők szempontjából fontos rendelkezés gyakorlati alkalmazásáról egyik norma sem ad eligazítást arra, hogy a fogvatartott terhelt és a védő közti telefonos kapcsolattartás igazolása miként történik. Kizárólag a BV intézet adhat ki megfelelő igazolást a védőnek, mely érdemben azonos tartalmú, mint a személyes látogatás igazolására szolgáló okirat. Álláspontja szerint a BV intézet naplózza a fogvatartottak által indított hívásokat, s ezen naplózás alkalmas a díjelszámolás érdekében történő igazolására. A BV válaszáról is beszámolunk.

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet kéri a védőket és az ügyvédeket, hogy a fogvatartottakkal történő konzultáció tekintetében a személyes kontaktus helyett részesítsék előnyben a telefonos, vagy skype útján történő kapcsolattartást. Az intézet kiemelt feladatának tekinti jelen járványügyi helyzetben a fogvatartottak egészségének megóvását, melynek érdekében a személyes érintkezések számának csökkentése szükséges.

Megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet a bíróságokon – 2020. április 3.

Megszűnt a 2020. március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet a bíróságokon. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet értelmében a bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is működnek, azonban továbbra is be kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek a járványügyi helyzetben a bírósági munkatársak és az ügyfelek egészségének védelmét szolgálják.

A bíróság épületébe az ügyfelek főszabályként továbbra sem léphetnek be és a személyes ügyfélfogadás is szünetel a kezelőirodákon. A bíróság az eljárási cselekményeket lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján foganatosítja.

Bírósági eljárásokat továbbra is lehet kezdeményezni, valamennyi ügyszakban biztosított az elektronikus ügyindítás. Az ügyindításhoz ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu regisztráció szükséges. A papír alapú beadványok postai úton benyújthatóak.

A jogszabály rendezi a polgári, közigazgatási, gazdasági és büntető ügyszakokban az ügyfeleket érintő legfontosabb változásokat is, melyek a bíróságok honlapján, illetve a kapcsolódó hivatkozásokban olvashatóak, a részletes ügyféltájékoztató itt érhető el.

A Zoom auditációjának visszavonása – 2020. április 3.

Az utóbbi napokban sajnos számos olyan cikk és elemzés látott napvilágot, mely szerint a világszerte széles körben használt Zoom videokonferencia alkalmazás nem biztonságos. Az ügyvédi titok védelme érdekében ezért dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ennek az eszköznek az auditációját 2020. április 3. napjától visszavonta.

Fontos, hogy az auditáció visszavonása nem érinti az eddig ezen rendszerrel történt távazonosítások és távellenjegyzések érvényességét (nem az eszköz alkalmassága, hanem az eszköz útján továbbított adatok bizalmassága tekintetében merültek fel kockázatok).

Ezzel szemben a Google Hangouts Meet szolgáltatásban, amelynek a megbízhatóságával kapcsolatban ilyen problémák nem merültek fel, 2020. július 1-ig ingyenessé vált a videók rögzítése. Így ez az eszköz is alkalmas a távazonosításra és távellenjegyzésre, ezért elnök úr ezt az eszközt – szintén 2020. április 3. napjától – auditálta.

Az elnöki határozat itt, a frissített tájékoztató pedig itt olvasható.

Rendkívüli tájékoztatás – 2020. március 31.

Itt a sok kérdésre választ adó 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről. Mindenkinek jó olvasást és értelmezést!

Villámgyors érdekérvényesítés és autentikus jogértelmezés – 2020. március 27.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a 2020. március 27. napján a Magyar Közlönyben megjelent, a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontjának értelmezéséért fordult dr. Varga Judit igazságügyi, és dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterekhez.

Az ügyvédség jogi álláspontja szerint a hivatkozott pont szerinti felsorolás az ügyintézés tekintetében csak példálózó jellegű, azaz ennek megfelelően a lakóhely, tartózkodási hely, illetve magánlakás elhagyása a legszükségesebb esetekben – így különösen a büntetőeljárási cselekményeket megelőzően a terhelt és a szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedés hatálya alatt nem álló terhelt és védő közötti kommunikáció, végintézkedés, a kiemelten bizalmi jellegű, ügyvédi ellenjegyzéshez kötött szerződések megkötése, a határidőhöz kötött jognyilatkozatok megtétele, valamint az r) pont hatálya alá tartozó más szerv előtt intézendő ügyek intézésében való ügyvédi közreműködésre vonatkozó ügyvédi meghatalmazás adása – az ügyvédi jogi szolgáltatás igénybe vétele céljából a rendelet alapján szintén lehetséges. Ezen jogi álláspontot az egyesített miniszteri álláspontot tartalmazó levelében Gulyás miniszter úr példás gyorsasággal meg is erősített. Köszönet érte!

Aktualizált kirendelt védői lista – 2020. március 27.

A vírus, és az ennek nyomán a Kormány által elrendelt veszélyhelyzet természetesen az ügyvédi munka mindennapjait is érinti. Az élet azonban nem állhat meg, a büntetőeljárás nyomozati szakaszában továbbra is lesznek olyan eljárási cselekmények, melyek védő jelenléte nélkül nem tarthatóak meg, és melyeknek ez okból való elmaradása rendkívül súlyos következményekkel járhat. Természetesen azt is elfogadjuk, hogy a veszélyhelyzetben joggal és okkal tartanak a kollégák a büntetőeljárásban való személyes megjelenéstől, de ahogy más ágazatokban elvárjuk, hogy legyenek, akik a működés fenntartását biztosítják, úgy az ügyvédségnek is biztosítani kell a büntető igazságszolgáltatás működését – ezen belül a kirendelés intézményét – a várhatóan jelentősen csökkenő mennyiségű ügyben.

A koronavírus elleni védekezés új kihívások elé állította tehát a Budapesti Ügyvédi Kamarát is. A Be. által kötelezően ránk ruházott kirendelt védői feladatok ellátása mellett a kar tagjai egészségének megóvását azonban hangsúlyosan szem előtt kell tartanunk. Ennek érdekében a kirendelt védői névjegyzéket haladéktalanul átstrukturáltuk, és ezzel együtt az ügyeleti kirendelt védői névjegyzék bevezetését ideiglenesen elhalasztottuk. Egy nap alatt 162 kollégánk jelentkezett, akik 65 év alattiak, egészségesnek érzik magukat, az elmúlt hetekben nem jártak rizikófaktort jelentő helyszíneken és kellő elhivatottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy kirendelt védői feladatokat lássanak el Budapest területén a nap 24 órájában, a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején.

A BÜK továbbra is előlegezi a kirendelési díjakat – 2020. március 27.

Mivel a BÜK a koronavírus járványra tekintettel átmenetileg zárva tart, így az eredeti kirendelt védői díjjegyzékek személyes leadására sincs lehetőség. Postán, vagy elektronikus úton (szolgaltatas@bpbar.hu) tudják benyújtani az előlegezési kérelmüket, melyet a pénzügy a szokásos eljárásrend szerint ellenőriz és készít elő utalványozásra. Ezek alapján a rendkívüli helyzetben pusztán annyi az eltérés, hogy az okiratok és a számlák nem állnak rendelkezésünkre eredeti papír alapú formában, így azokat továbbítani sem tudjuk a BRFK felé.

A járvány terjedésével mindannyiunk élete megnehezült, ezért a BÜK ebben a körben is segíteni kívánja tagjait és továbbra is fenn kívánja tartani a kirendelt védői díj előlegezésének rendszerét, nem beszélve arról, hogy a kirendelt védői rendszer biztosítása szempontjából – amely közös érdekünk – is kulcsfontosságú, hogy aki a jelen helyzetben részt vesz nyomozati cselekményeken, az megkaphassa a díjazását. Mindezek alapján kértük, hogy a BRFK-BÜK szerződés rendelkezéseitől közösen annyiban térjünk el, hogy a BRFK elfogadja, hogy a BÜK a járvány ideje alatt digitális formában küldi meg a díjigényét a BRFK felé, azzal, hogy valamennyi védőt tájékoztatunk arról, hogy az eredeti iratokat és számlát köteles megőrizni és a járvány elmúltát követően a BÜK-ben leadni, melynek elmaradása esetén a következő díjigényéből levonásra kerül az eredeti számla nélkül átvett összeg.

Hasznos segítség: munkáltatói nyilatkozat – 2020. március 27.

Dr. Szabó Gergely kollégánk szellemi termékeként szeretnénk megosztani egy munkáltatói nyilatkozatot a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendeletre tekintettel.

A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos egyes határozatok hatályban tartásáról döntött az OBH elnöke – 2020. március 27.

A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos egyes határozatok hatályban tartásáról döntött ma az Országos Bírósági Hivatal elnöke, miután a Veszélyhelyzeti Kabinet csütörtökön egyhangúlag erre tett indítványt. Az elnöki intézkedés 60 napig marad hatályban.

A Kormány a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendelt el rendkívüli ítélkezési szünetet, a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet március 15-én lépett életbe. Ez a jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján 2020. március 30. napján hatályát veszti, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet azonban a veszélyhelyzet megszűnését megállapító újabb kormányrendelet meghozataláig hatályos, eltérő rendeletalkotás hiányában tehát a veszélyhelyzet 2020. március 30-át követően is változatlanul fennáll.

Az OBH-ban – március közepén – felállított Veszélyhelyzeti Kabinet ezért egyhangúlag azt ajánlotta az Országos Bírósági Hivatal elnökének, hogy a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggő OBHE határozatok – határozott időtartamra – hatályban maradjanak.

Dr. Senyei György határozatában rögzíti azt is, hogy a rendkívüli ítélkezési szünettel együtt hatályban marad a bírósági igazgatási és ügyintézési feladatokról, a peres és peren kívüli ügyekben történő feladatellátásról, az OBH-ba érkező papíralapú iratok kezelésének különleges szabályairól, valamint az iratok elektronikus kezelésének rendjéről, a szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmányok elektronikus kézbesítéséről, valamint a törvényszéki elnökök igazgatási tevékenységének vizsgálata tárgyában folyamatban lévő eljárások felfüggesztéséről szóló elnöki határozat is.

Az OBH elnökének határozata ezen az oldalon teljes egészében olvasható.

Rendkívüli tájékoztatás – 2020. március 19.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a veszélyhelyzethez kapcsolódó tájékoztatását, valamint a mai napon dr. Varga Judit miniszter asszonyhoz címzett leveleit az alábbi linkekről tölthetik le.

Dr. Bánáti János levele a Kar tagjaihoz

– Dr. Varga Judit miniszter asszonyhoz címzett levél I.

– Dr. Varga Judit miniszter asszonyhoz címzett levél II.

– Az OBH elnökének 37/2020. (III. 17.) számú határozata a rendkívüli ítélkezési szünet során a peres és peren kívüli ügyekben történő feladatellátásról

Rendkívüli tájékoztatás – 2020. március 18.

A veszélyhelyzet során teendő intézkedésekkel kapcsolatosan a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének 1/2020. (III. 17.) számú határozatát, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöki tájékoztatását, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottságának levelét itt olvashatják.

Rendkívüli tájékoztatás – 2020. március 17.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet során a peres és peren kívüli ügyekben történő feladatellátásról az Országos Bírósági Hivatal elnöke a mai napon az itt olvasható elnöki intézkedést adta ki.

Az OBH elnökének 36/2020. (III. 16.) számú határozata a Veszélyhelyzeti Kabinet létrehozásáról

Az OBH elnökének 39/2020. (III. 18.) számú határozata a 37/2020. (III. 17.) OBHE határozat módosításáról

Tájékoztató a koronavírus-járvány megelőzése érdekében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által kiadott Intézkedési Tervről

Rendkívüli tájékoztatás – 2020. március 14.

2020. március 14. napján megjelent a Kormány 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.).

A zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítési, megfigyelési, zárlati és ellenőrzési szabályok körében a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Kúria és az OBH elnöke, valamint a legfőbb ügyész javaslatára az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendkívüli ítélkezési szünet elrendeléséről döntött.

A rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a rendelet a kihirdetését követő napon (2020. március 15.) lép hatályba.