Bemutatkozás

Az ügyvédségért és az állampolgárokért

A Budapesti Ügyvédi Kamara a magyar ügyvédség legrégebbi és – mind társadalmi jelentőségét, mind taglétszámát tekintve – legjelentősebb köztestülete. A Kamarának, mint a törvény által létrehozott köztestületnek az elsődleges célja és feladata az ügyvédek közhitelű nyilvántartása és önigazgatáson alapuló igazgatása.

A Kamara:

  • szervezi az ügyvédek folyamatos szakmai továbbképzését
  • választott szervei útján tagjai felett fegyelmi jogkört gyakorol
  • képviseli a budapesti ügyvédeket a nemzetközi ügyvédi közéletben
  • közreműködik az ügyvédek és ügyvédjelöltek képzésében.

A Kamara az ügyvédek köztestülete

Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven működő köztestülete, mely az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szerint közfeladatokat lát el:

  • szakmai tevékenységet végez
  • tagjainak szolgáltatásokat nyújt
  • érdekképviseleti feladatokat lát el
  • közigazgatási hatósági szerepkört tölt be.

 

Az ügyvédi kamarák működhetnek területi kamaraként, mint például a Budapesti Ügyvédi Kamara és országos kamaraként, mint a Magyar Ügyvédi Kamara.

A területi ügyvédi kamarákról

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szerint csak az folytathat ügyvédi tevékenységet, aki valamelyik területi ügyvédi kamarának a tagja.

A területi ügyvédi kamara köztestület, amely működési területén ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat. A területi ügyvédi kamarák működési területe azonos a törvényszékek illetékességi területével.

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) a Budapesten praktizáló ügyvédek köztestülete, melynek jelenleg mintegy 5,540 tagja van; ez az ország teljes ügyvédi létszámának kb. 60%-a.

Több, mint 140 éve a jog szolgálatában

A Budapesti Ügyvédi Kamara több, mint 140 éves éves múltra tekint vissza. Valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy olyan köztestület tagjaiként tevékenykedhetünk, amelyben egykor olyan kiválóságok működtek, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös Károly. A BÜK történetéről itt olvashat.

Kamarai feladatok

A Kamara az ügyvédek szolgálatában:

  • gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről
  • elősegíti kötelezettségeik teljesítését
  • szervezi szakmai továbbképzésüket.

 

A Kamara az állampolgárok szolgálatában:

  • az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályokat alkot
  • véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben
  • dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről és vezeti a kapcsolódó nyilvántartásokat.

A Kamara közigazgatási hatóság

A Budapesti Ügyvédi Kamara közigazgatási hatósági szerepkörben az alábbiakban jár el:

  • felvétel a kamarába és kamarai tagság megszüntetése
  • felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből
  • az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése
  • felvétel/törlés az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba/nyilvántartásból
  • az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.

Állandó értékek, XXI. századi feladatok

  • Szaktudás és technológia

    Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen átalakult a pesti ügyvédség szerkezete. Létszámunk megtízszereződött, a hivatás gyakorlásának feltételei is megváltoztak. Sok kollégánk az ügyvédi szakvizsgán túl, akár több posztgraduális végzettséggel is rendelkezik, több nyelvet is jól beszél. Irodáinkban gyorsan teret nyert a modern technológia, egyre többen járatosak már az ún. e-eljárásokban. Hivatásunk együtt változik a világgal, amely körülvesz bennünket.
  • Egyszemélyes irodák és multinacionális cégek

    Bár kollégáink jelentős része még ma is egyedül, vagy néhány személyes társas irodában dolgozik, az utóbbi időben nő a 20-30 fős irodákban dolgozó ügyvédek száma is. Ezek az irodák elsősorban az üzleti élet igényeit szolgálják ki. Emellett számos neves, európai és USA-beli ügyvédi cég van jelen szabályozott körülmények között, magyar ügyvédekkel együttműködve a magyar jogi szolgáltatási piacon.
  • Nemzetközi együttműködés

    A Budapesti Ügyvédi Kamara aktívan részt vesz az ügyvédség nemzetközi szervezeteinek munkájában és szoros kollegiális kapcsolatokat ápol számos, a szomszédos országokban és az Európai Unió távolabbi tagországaiban működő ügyvédi kamarával, szakmai szervezettel. Az Európai Unió Ügyvédi Kamaráinak Szövetsége első alelnöki tisztségét 2008-ig kollégánk, dr. Köves Péter ügyvéd látta el.

Külföldi jogászok Magyarországon

A Budapesten tevékenységet folytató külföldi  kollégák nyilvántartása a Budapesti Ügyvédi Kamara hatásköre.

  • Európai közösségi jogászok

    Uniós tagországként Magyarországon is harmonizált a tagországokból idetelepülő ügyvédek tevékenységének szabályozása. Az ügyvédi tevékenységi körbe tartozó jogi szolgáltatást eseti vagy állandó jelleggel hazánk területén folytatni kívánó, saját tagállamukban ügyvédként bejegyzett személyek, ún. európai közösségi jogászként tevékenykedhetnek. Ezek a kollégák tevékenységük során a saját anyaországukban szerzett és az ottani hivatalos nyelv(ek)en használt, nem magyar nyelvű hivatásbeli elnevezéssel (pl. advocate, solicitor, barrister, avvocato, avocat, авокат, advokát, Δικηγόρος, Rechtsanwalt stb.) működhetnek, és adhatnak jogi tanácsot az uniós jogról, saját anyaországuk jogáról, vagy akár a magyar jogról is. 
  • Közösségi jogászok, mint magyar ügyvédek

    Azoknak az európai közösségi jogászoknak, akik magyar ügyvéddé kívánnak válni, három éves magyarországi működés után a BÜK által szervezett meghallgatáson kell bizonyítaniuk a magyar jogi nyelvben és a hatályos magyar joganyagban való megfelelő jártasságukat, s ennek sikere esetén Kamaránk felveszi őket tagjai sorába. Ezzel az aktussal az európai közösségi jogászok teljes jogú magyar ügyvéddé válhatnak és tevékenységüket az egész ország területén, a magyar állampolgárságú ügyvédekkel teljesen azonos feltételek mellett gyakorolhatják. Jelenleg több mint harminc európai közösségi jogász szerepel a Kamara nyilvántartásában.
  • Európán kívüli külföldi jogi tanácsadók

    A nem az Európai Unióból (tipikusan az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából) érkező, állandó jelleggel Magyarországon praktizáló jogászok a  külföldi jogi tanácsadók. A kamarai névjegyzékbe való bejegyzésük és a magyar ügyvéddel való együttműködésük kötelező, és kizárólag saját hazai jogukról, nemzetközi jogról, és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról - tehát a magyar jogról nem – adhatnak tanácsot.