Földhivatali joggyakorlat

A fővárosi ügyvédek számára készülő Pesti Ügyvéd című folyóiratban komoly hagyománya van a földhivatali gyakorlat szerkesztett ismertetésének. A korábban megjelent tájékoztatók szerzője, a BÜK szakmai közéletének meghatározó alakja, dr. Balogh Béla évtizedeken keresztül képviselte az ügyvédség szakmai érdekeit, és időt, energiát nem kímélve segített az általános gyakorlati kérdések megválaszolását, a hatósági joggyakorlat ismertetését célzó írások publikálásával. Balogh Béla kartársunk már nincs közöttünk, és bár Őt nem lehet pótolni, a Kamara korábbi, valamint jelenlegi vezetésének szándéka szerint munkáját dr. Kussinszky Péter kollégánk vette át.

Ma a közösségi felületek gyorsabb és közvetlenebb információcserét tesznek lehetővé, de ez nem jelenti, hogy ne lenne égető szükség a kollégák által felvetett, a földhivatal által megválaszolt, valamint a földhivatal által egyébként fontosnak tartott kérdések és válaszok közzétételére.

Jelen szakmai fórum dr. Tóth M. Gábor elnök úr kérésére jött létre, és a fenti célok szerint, azokat szolgálva született meg.

Kérjük, hogy a jövőben e rovatból is tájékozódjanak, és amennyiben elvi jelentőségű gyakorlati kérdésük lenne – ami nem jelenti jogesetek konkrét megoldását – , írják meg nekünk (e-mail: ingatlan@bpbar.hu). Az arra adott válaszokat közkinccsé fogjuk tenni, és igyekszünk egy folyamatosan bővülő tudásbázist építeni, mindannyiunk munkáját segítendő.

Jogalkalmazói kérdések és válaszok

1. Lehet-e az okirat benyújtására és a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban jogi képviselő az az ügyvéd, aki egy másik ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett, tulajdonjog átruházást tartalmazó okiratban szerződő félként szerepel?

A válaszadás időpontja: 2020. április 17.

Az Inytv. 32. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. Konkrét jogszabályi rendelkezés tehát csak annak képezi akadályát, hogy az ügyvéd szerkesszen, illetőleg ellenjegyezzen egy olyan okiratot, amelyben ő maga szerződő fél.Annak nincs jogszabályi akadálya, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviseletet másik ügyvéd lássa el, mint aki az okiratot ellenjegyezte. Ebben a kérdésben már az Üttv. hatályba lépését megelőzően is egyértelműen foglalt állást a Kúria, EBH2016. K.29. számon közzétett döntésében. Arra vonatkozóan azonban már nincs egyértelmű jogszabályi rendelkezés, hogy az ügyvéd eljárhat-e jogi képviselői minőségében egy olyan eljárásban, ahol ő maga is ügyletkötő fél. Konkrét tilalom hiányában az ügyvéd akár a saját jogi képviseletét is elláthatja. Ugyanakkor egy kérelemre induló olyan eljárásban, amelyben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál – és az Inytv. 26. § (2) bekezdése folytán kötelező a jogi képviselet –, elengedhetetlen, hogy a jogügyletben részt vevő többi ügyfél részéről is rendelkezzen meghatalmazással. A jogi képviseletnek ugyanis az összes szerződő fél vonatkozásában meg kell valósulnia az eljárás során.

2. Az ingatlannak az eladón kívül két másik, Olaszországban, illetve Szlovákiában lakcímmel rendelkező tulajdonostársa van. Tekintettel arra, hogy a Magyar Posta a járványügyi helyzet miatt 2020. március 18. napjától felfüggesztette – sok más ország mellett – a Szlovákiába történő kézbesítéseket, elfogadja-e érvényesnek az ingatlanügyi hatóság, ha a felek nem postai úton, hanem DHL futárszolgálat útján küldik ki a tulajdonostársak részére az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos felhívásokat, illetve DHL által kiadott okirattal kísérlik meg igazolni, hogy a tulajdonostársak nem elérhetők az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímeiken?

A válaszadás időpontja: 2020. április 9.

Az elővásárlási jog gyakorlására való felhívás, azaz a közlés igazolása a DHL futárszolgálat által kiállított okirat alapján is történhet: a felhívás átvételét kell igazolni. Amennyiben a tulajdonostársak nem érhetők el a megadott lakcímeiken, a DHL futárszolgálat által kiállított okirat ennek igazolására is alkalmas lehet. Ez utóbbi esetben szükséges a szerződő felek hivatkozása az Inyvhr. 75. § (3) bekezdésére.

A Magyar Posta – honlapjának tájékoztatása szerint – Olaszországba és Szlovákiába is vállalja a kézbesítést:
https://www.posta.hu/aktualitasok/fennakadasok_a_nemzetkozi_kuldemenyforgalomban_20200318

3. Szükséges-e rangsorcsere-kérelem benyújtása abban az esetben, amikor az előzetes társasház-alapítás ténye már szerepel a tulajdoni lapon, de a társasház bejegyzése iránti kérelmet más, széljegyen lévő beadványok előzik?

A válaszadás időpontja: 2020. április 2.

Az Inyvhr., amely a felépítendő épületre vonatkozó társasház alapítás tényét az 53. § (4) bekezdésében szabályozza, az előzetes alapítás tényéhez nem társít olyan jogkövetkezményt, hogy az – a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényéhez hasonlóan – a társasház majdani megalapításának ranghelyét biztosítaná. Tehát míg az Inyvhr. 32. § (3) bekezdése alapján a tulajdonjog megszerzésekor a vevő tulajdonjogát a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének rangsorában kell bejegyezni, a társasház bejegyzésének, az egyes társasházi külön lapok megnyitásának ranghelyét nem az előzetes alapítás ténye, hanem a társasház bejegyzés iránti kérelem előterjesztésének időpontja fogja meghatározni.

A fentiekből eredően, amennyiben társasház bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtanak be, és annak elbírálását a tulajdoni lapon szereplő elintézetlen széljegyeket megelőző rangsorban kívánják, akkor szükséges az Inytv. 44. § (2) bekezdése iránti rangsorcsere-kérelem benyújtása függetlenül attól, hogy az előzetes alapítás ténye szerepel-e a tulajdoni lapon, vagy sem.

4. Egy korábban nem azonosított, azonban adott ügy kapcsán távazonosított külföldi állampolgár által, külföldön aláírt ingatlan adásvételi szerződés távelőttemezhető-e akként, hogy a tulajdonjog e szerződés alapján bejegyzésre kerüljön?

A válaszadás időpontja: 2020. április 1.

Az ingatlanügyi hatóság az Inytv. 32. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdése és a 39. § (3) bekezdés e) pontja alapján a szabályszerű ügyvédi ellenjegyzés meglétét ellenőrzi az okiraton. Az ügyvédi ellenjegyzés folyamatát, azon belül az ügyfél azonosításának megtörténtét nem vizsgálja, erre hatáskörrel nem rendelkezik. Az ügyfél-azonosítás szabályszerűsége teljes mértékben az ellenjegyző ügyvéd felelősségi körébe tartozik.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 44. § (1) bekezdés c) és d) pontja értelmében az ellenjegyzéssel az ügyvéd többek között azt is tanúsítja, hogy az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el. Az ügyvédi ellenjegyzés mindezt abban az esetben is tanúsítja, amikor a szerződő fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével jár el.

Ahhoz, hogy az okiraton szereplő ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban elfogadható legyen, az szükséges, hogy az ellenjegyzés teljes körű legyen, tehát ne tartalmazzon arra történő utalást, hogy az az Üttv. 44. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakat nem tanúsítja.

Az Üttv. 44. § (7) bekezdésének figyelembevételével a külföldön kiállított, de Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult által ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratnak tekintendő.

5. Amennyiben a társasház bejegyzése előtt (előzetes alapítás tényének feljegyzését követően) egy “művelés alól kivett lakóház és udvar” besorolású ingatlan tekintetében jelzálogjogok kerülnek bejegyzésre, a társasház bejegyzése során az egyes lakások tulajdoni lapjára automatikusan átjegyzésre kerülnek a jelzálogjogok, vagy ahhoz az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.) 53. § (3) bekezdése és 54. §-a alapján már szükséges a lakások tulajdonosainak, illetve a társasházi külön lapokon szereplő jogosultaknak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §-ának és a 32. § (1) bekezdésének megfelelő (írásbeli) hozzájárulása is?

A válaszadás időpontja: 2020. február 18.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 6. §-a szerint a társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni. A hivatkozott jogszabályhely értelmében, amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján – azaz jellemzően a majdani társasház törzslapján – bármely jog, vagy jogilag jelentős tény szerepel, a társasház alapítására az adott jog jogosultja és kötelezettje Tht. 6. §-a szerinti alakszerű, egyező tartalmú nyilatkozata alapján kerülhet sor.

Ugyanakkor a kérdésből nem derül ki, hogy ki a tárgyi jelzálogjog(ok) kötelezettje. Előfordulhat, hogy az ingatlannak egyetlen tulajdonosa van (jellemzően az építtető cég), és a zálogjog(ok) az egész ingatlant terhelik. Előfordulhat az is, hogy az ingatlannak már a társasház alapítása előtt több tulajdonosa van, és a zálogjog(ok) mindnyájukat terheli(k). Olyan eset is létezik, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadait különböző zálogjogi bejegyzések terhelik, jellemzően akkor, ha a hitelfelvétel nem magához az építési tevékenységhez kapcsolódik. Az érdekelt felek egyező tartalmú nyilatkozatától eltekinteni egyetlen esetben sem lehet. A földhivatali bejegyzés során nincsen „automatizmus”, az okirati elvnek megfelelően a zálogjog(ok) átjegyzése okirat alapján történik. (Jellemző, hogy a zálogszerződés már eleve tartalmaz arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a társasház bejegyzését követően a zálogjogot mely társasházi külön lapra kell átjegyezni. Ilyen szerződéses rendelkezés esetén elegendő lehet azon ügyszámra visszahivatkozni, amelyben az okirat fellelhető.)

E tájékoztatás általános jellegű, a konkrét ügy egyedi tényállási elemeinek ismeretében dönthető el, hogy a társasház bejegyzéséhez, a társasházi külön lapok megnyitásához mely okiratok csatolása szükséges.

6. Van-e a földhivatalnak olyan kézzel fogható gyakorlata, amely iránymutatást biztosít az elővásárlási joggal élők sorrendjére osztatlan közös tulajdonú ingatlan adásvétele esetén abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult külső, harmadik fél helyett tulajdonostárs? Amennyiben az ingatlan tulajdoni hányadát tulajdonostárs kívánja megvenni, akkor a többi tulajdonostársnak van-e elővásárlási joga az osztatlan közös tulajdonra tekintettel?

A válaszadás időpontja: 2020. január 28.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:81. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben illeti meg elővásárlási jog. Amennyiben tehát egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan eszmei hányadát nem kívülálló harmadik személy, hanem valamelyik tulajdonostárs vásárolja meg, vele szemben a többi tulajdonostársnak a hivatkozott jogszabályi rendelkezés nem biztosít elővásárlási jogot.

Arra az esetre, ha az eladó kívülálló harmadik személy részére kívánja értékesíteni tulajdoni hányadát, és a vételi ajánlatra több tulajdonostárs is elfogadó nyilatkozatot tesz, a Ptk. 5:81. § (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést: a tulajdonostársak az elővásárlási jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg.

Amennyiben tehát több elfogadó nyilatkozatot tevő tulajdonostárs van, úgy közülük nem az ingatlanügyi hatóság választ, hanem az eladó dönti el, hogy melyikükkel köti meg az adásvételi szerződést. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban annak a személynek a bejegyzésére nyílik lehetőség, akivel az eladó a szerződést megkötötte, illetőleg akinek a részére a bejegyzési engedélyt megadta. Amennyiben a tulajdonostársak között annak kérdésében, hogy az elővásárlási jog melyiküket illeti meg, jogvita alakul ki, annak elbírálására az ingatlanügyi hatóságnak nincs hatásköre, a feleknek polgári bírósághoz kell fordulniuk.

7. Hogyan módosultak a jogi képviselő feladatai az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárásban?

A válaszadás időpontja: 2020. január 23.

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet (Előkr.) 2. § (1) bekezdése 2020. január 1. napján kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is.

Ezzel egyidejűleg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 37. §-a kiegészült az (5) bekezdéssel. Ennek értelmében a mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági jóváhagyásról szóló határozat véglegessé válását követően az adásvételi szerződés (3) bekezdés szerint záradékolt két példányát az ingatlanügyi hatóság részére küldi meg, amennyiben az adásvételi szerződésre az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő alatt egyetlen elfogadó jognyilatkozat sem került benyújtásra, az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, továbbá amennyiben az adásvételi szerződés hatályosságához a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásán kívül más hatóság jóváhagyása, vagy engedélye nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött iratok alapján lefolytatja a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást.

A fenti rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy ha az adásvételi szerződés tartalmazza a bejegyzett tulajdonos által a vevő részére adott bejegyzési engedélyt, s így az okirat a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyó záradékával együtt már ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat, úgy az ingatlanügyi hatóság haladéktalanul lefolytassa a vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárást. Ezzel a jogalkotó a folyamatot “automatizálta”, a jegyzői kifüggesztést követi a jóváhagyási szakasz, utána pedig egyből megindul a tulajdonjog bejegyzési eljárás is. Mindez tehát érdemi bürokráciacsökkenést, az ügyfelek érdekeinek gyorsabb érvényesülését, a vevő tulajdonszerzéséhez vezető folyamat lerövidülését eredményezi.

Amennyiben tehát az eladó az adásvételi szerződésben megadta a bejegyzési engedélyt a vevő részére, úgy az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelemmel együtt a jogi képviselő által aláírt ingatlan-nyilvántartási kérelem-formanyomtatványt is be kell nyújtani a jegyzőhöz. Ennek következményeként a jóváhagyott szerződést nem az ügyvédnek küldi vissza, hanem az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog bejegyzési eljárás lefolytatása érdekében.

A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján, a http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/ oldalon, a letölthető nyomtatványok között mind az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem hatályos változata megtalálható.

8. Életjáradéki szerződés módosítása esetén, a kötelezett és a kötelezetti jogutód között rendezhetik-e a felek a tulajdonjog átruházását életjáradék jogcímén, a kötelezett és a jogosult feltétlen és visszavonhatatlan bejegyzési hozzájárulásának deklarálásával vagy a kötelezett és a kötelezetti jogutód között külön szerződés (például adásvételi szerződés) megkötése is szükséges? Ez alapján az Inytv. által megkövetelt formai kritériumok betartása mellett az életjáradéki szerződés-módosítás a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat-e?

A válaszadás időpontja: 2020. január 20.

A szerződő felek a Ptk. 6:191. § (1) bekezdése alapján közös megegyezéssel szabadon módosíthatják a közöttük fennálló szerződés tartalmát, életjáradéki szerződés esetében akár akként, hogy egy háromoldalú megállapodás keretében a járadékadásra kötelezett személyét változtatják meg, tehát az életjáradéki szerződésbe kötelezetti oldalon új fél lép. Nincs akadálya annak sem, hogy a korábbi kötelezett és az új kötelezett közötti, az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó megállapodást is, az életjáradéki szerződés-módosításba foglalják. A konkrét ügy egyedi tényállásának figyelembevételével a felek szerződéskötési szabadsága a jogcím meghatározása tekintetében is érvényesül, ugyanakkor az okiratban rögzített jogcímnek összhangban kell lennie a megállapodás tartalmával és a valóságnak is meg kell felelnie.

A fentiek figyelembevételével, amennyiben az életjáradéki szerződés korábbi kötelezettje ruházza át az ingatlan tulajdonjogát az új kötelezettre, úgy a tulajdon átruházás jogcíme nem lehet életjáradék, hiszen ezen a jogcímen a járadékadásra kötelezett csak a járadékszolgáltatásra jogosulttól szerezhetne tulajdonjogot. Amennyiben tehát a kötelezetti jogutód vételár ellenében az eredeti kötelezettől szerez tulajdoni hányadot, úgy a tulajdonszerzés jogcíme az adásvétel lehet. Ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltétele a kettejük közötti megállapodás.

A felek számára kínálkozó másik lehetőség az, hogy az eredeti szerződő felek megszüntetik a közöttük fennálló életjáradéki szerződést, az eredeti kötelezett – életjáradéki szerződés megszüntetése jogcímén – átruházza a jogosultra az ingatlan tulajdonjogát. Ebben az esetben, amennyiben a közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult új életjáradéki szerződést köt az új kötelezettel, már nincs akadálya annak, hogy életjáradék jogcímén ruházza rá át az ingatlan tulajdonjogát. A kérelem teljesítéséhez mindhármuk szerződéses megállapodása szükséges.

9. A magyarországi ingatlan szlovák állampolgárságú tulajdonosa 2003-ban Szlovákiában elhunyt. Mivel a Szlovákiában megtartott hagyatéki eljárás során a lakás nem szerepelt a hagyatéki vagyontárgyak között, az ingatlan-nyilvántartás szerint az továbbra is az elhunyt személy tulajdonában van. Szlovák póthagyatéki eljárás jogerős határozata alapján bejegyzi-e az ingatlanügyi hatóság az örökös tulajdonjogát?

A válaszadás időpontja: 2020. január 20.

Az Európai Parlament és a Tanács az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 2012. július 4-i 650/2012/EU Rendelete (Európai Öröklési Rendelet) csak a 2015. augusztus 17-ét követően elhunyt személyek vonatkozásában alkalmazandó. Annak időbeli hatálya nem terjed ki a kérdésben szereplő, 2003-ban elhunyt személy magyarországi ingatlanvagyonának átadására.

A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 88. § d) pontja alapján kizárólag magyar bíróság járhat el jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban. Az Nmjtv. 3. § a) pontja pedig kimondja, hogy e törvény alkalmazásában eltérő rendelkezés hiányában bíróság alatt a polgári ügyekben eljáró más hatóságot is megfelelően érteni kell. Mindezek figyelembevételével az Európai Öröklési Rendelet hatálya alá nem tartozó ügyekben a magyarországi közjegyzők kizárólagos joghatósága érvényesül. A 2003-ban elhunyt külföldi személy magyarországi ingatlana esetén az örökös tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére magyarországi közjegyző által kiállított hagyatékátadó végzés alapján kerülhet sor.

A külföldi személyek Európai Öröklési Rendelet hatálya alá nem tartozó hagyatéki ügyeiben az eljárás megindítását megelőzően érdemes felvenni a kapcsolatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Irodájával (postacím: 1535 Budapest, Pf. 836, telefon: +36 1 489 4880, jogi@kamara.mokk.hu), amely a konkrét tényállási elemek ismeretében a követendő eljárás menetéről, esetlegesen eltérő joghatósági szabályok alkalmazandóságáról felvilágosítást nyújthat.

10. A haszonélvezeti jog felfüggesztésének ténye az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyezhető-e, ha a haszonélvező haszonélvezeti jogát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:152. § (3) bekezdése alapján a bíróság jogerősen felfüggeszti? Ugyanis az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.) 4. § (2) bekezdése ilyen tény feljegyzését nem nevesíti.

A válaszadás időpontja: 2020. január 7.

Az ingatlan-nyilvántartás az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 17. § (1) bekezdése – egyezően az Inyvhr. 4. §-ával – tételesen felsorolja (taxálja) azokat az ingatlanhoz kapcsolódó tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetőek. Az Inytv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. Tehát a feljegyezhető tények köre – a bejegyezhető jogokhoz hasonlóan – zárt, vagyis olyan tény, amelyet az Inytv. nem nevesít, vagy más törvény nem rendel el feljegyezni, nem jegyezhető fel az ingatlan-nyilvántartásba. Mivel a haszonélvezeti jog felfüggesztés tényét sem az Inytv., sem más törvény nem nevesíti, az a felsorolt tények között sem szerepel, a haszonélvezeti jog felfüggesztés tényének ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzésére nincs lehetőség.

11. Teremgarázst érintő eljárásban, nagyszámú tulajdonos esetén, az elővásárlásról lemondó nyilatkozatok beszerzése kapcsán miként alkalmazható az Inyvhr. 75. § (3) bekezdése szerinti eljárás?

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

A jogszabály szerint “Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.”

A nyilvánvalóan nem fennálló kivételes körülmény esetén (pl. elérhető vagy nem nagyszámú jogosult), a főszabály szerint kell eljárni. A kivételes rendelkezés alkalmazhatóságát valószínűsíteni szükséges. E körben azonban a fővárosi ingatlanügyi hatóság elégségesnek látja:
– a felek együttes nyilatkozatát a rendkívüli nehézségről, illetve számottevő késedelmet valószínűsítő tényekről, és
– a valószínűsítés igazolásának valamely elfogadható formáját (közös képviselő által igazolt módon megtörtént faliújsági kifüggesztés, fotófelvétel, társasházi honlapon való közzététel stb.).

12. Szükséges-e elővásárlásról lemondó nyilatkozatok beszerzése, ha a lakást és a teremgarázs meghatározott hányadát dologösszességként értékesítik?

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

Önmagában az a körülmény, hogy egy lakást és egy teremgarázs meghatározott hányadát dologösszességként értékesítik, nem mentesíti az eladót a vételi ajánlatnak az elővásárlásra jogosultakkal való közlésétől, a tulajdonostársak elővásárlási joga ebben az esetben is fennáll. Ezt támasztja alá a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 9. pontja és a következetes bírói gyakorlat is.

13. Nem soronkívüliséggel indult eljárásban módosítható-e a kérelem soron kívülire?

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során akár a kérelem benyújtásakor, akár egy ezt követő időpontban is előterjeszthető soron kívüli elbírálás iránti kérelem. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) 32/A. § (4) bekezdése alapján, a soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10.000 forint.

14. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 52. §-a alapján a határozatokból minden félnek, vagy csak az eljáró jogi képviselőnek kiadmányoz a hivatal? Hány példányt küld ki a hatóság? Van-e lehetőség több példány igénylésére?

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 52. § (3) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére a döntést főszabály szerint a jogi képviselője útján kézbesíti: minden esetben a döntés egy példányát küldi meg. Amennyiben ezt az ügyfél akár a kérelemben, akár más beadványban kéri, akkor a döntést közvetlenül az ő részére is kiadmányozza a földhivatal. Több példány igénylésére nincs lehetőség, ugyanakkor az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a döntésről utóbb iratmásolatot kérjen, oldalanként 100,- forint összegű igazgatási szolgáltatási díj ellenében (Díjtörvény 32/A. § (6) bekezdés).

15. Az Inytv. 7. § (5) bekezdését érintően felmerülő kérdés, hogy szükséges-e a szerződésben ranghelycserét rögzíteni? A tapasztalat szerint bár a zálogjog, végrehajtási jog letörlése rangsortól függetlenül megtörténik, a bankok mégis kérik a szerződésben a rangsorcsere feltüntetését.

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

Számos alkalommal fordul elő, hogy egy adott ingatlanra vonatkozó jog (jellemzően tulajdonjog) bejegyzésére irányuló kérelem iktatását követően nyújtanak be az ingatlanra bejegyzett zálogjog, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló kérelmet. Az ügyfelek érdeke, hogy ezek törlése minél előbb megtörténjen, tekintve, hogy legtöbbször a másik, korábbi beadvány elbírálását akadályozzák. Erre való tekintettel építette be a jogalkotó 2018. december 31. napjával az Inytv. 7. §-ába az (5) bekezdést, melynek alapján immáron a rangsorban előrébb álló beadványra tekintet nélkül lehetővé válik a jelzálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog, keretbiztosítéki zálogjog, az ezekhez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá a végrehajtási jog törlése. Ilyen esetben tehát nem szükséges rangsorcsere-kérelmet benyújtani. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egyes bankok saját belső szabályzata jelenleg is előírja a szerződéskötés során az ügyfelek rangsorcseréhez történő hozzájárulását. Ez utóbbiakra a hatóságnak nincs ráhatása, ugyanakkor a jogszabályi helyzet egyértelmű: a földhivatal ilyen esetekben nem követelhet és nem is követel meg rangsorcsere-nyilatkozatot.

16. Hogyan viszonyul egymáshoz az Ákr. valamint az Inytv. és az Inyvhr. az ingatlan-nyilvántartási eljárásban? Az Ákr. 51. §-a vonatkozik-e az ingatlan-nyilvántartási eljárásra?

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit a hatósági nyilvántartással kapcsolatos ügyekben, így az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban is, alkalmazni kell. Az Ákr-től eltérni csak ott lehet, ahol arra maga az Ákr. kifejezett lehetőséget biztosít. Ugyanakkor bizonyos speciális eljárásjogi kérdésekben a szakági jogszabály számos esetben pontosítja, tartalommal tölti ki az Ákr. általános rendelkezéseit. Ilyen példaként említhető az Inytv. 25. § (2)-(3) bekezdése, amely az ügyfél fogalmára vonatkozóan tartalmaz értelmező rendelkezéseket vagy az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése, amely a fellebbezés benyújtására jogosult személyek körét egyértelműsíti.

Az Ákr. 51. §-a szerint, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10.000,- forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban határidő túllépése esetén a hatóság az ügyfél részére egyszeres díjat fizethet csak meg, ez az eljárás lefolytatásáért fizetendő díj, annak megfelelő összeg. Mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban annak természeténél fogva egyéb eljárási költség nem merül fel, így a kétszeres díjfizetés fogalmilag kizárt.

17. Van-e bármilyen formai vagy iratcsatolási kötelezettsége az eljáró ügyvédnek abban az esetben, ha társasházi ingatlan alapító okiratban meghatározott alapterületét nem érintő, abba be nem számító teraszépítés történik egy magasföldszinti lakásnál? (Az alapító okiratban a felek feltüntetik, hogy “Az ingatlanhoz tartozik x m2 alapterületű terasz.”)

A válaszadás időpontja: 2019. december 19.

Amennyiben a társasházi alapító okirat módosítása nem eredményez változást sem a társasházi törzslapon, sem a társasházi külön lapok bármelyikén, úgy annak ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtására nem áll fenn jogszabályi kötelezettség. Ugyanakkor ilyen esetben is célszerű és javasolt a módosított alapító okirat benyújtása, annak okirattárban történő elhelyezése céljából. Ugyanis ha a jövőben bármely arra jogosult személy meg akarja ismerni a társasház hatályos alapító okiratát, azt a földhivatali okirattárból könnyedén be fogja tudni szerezni. Ezen túlmenően, amennyiben a későbbiekben olyan módosítás kerül benyújtásra, amely ingatlan-nyilvántartási átvezetést igényel, az ingatlanügyi hatóság számára is elősegítheti az ügyintézést, a tényállás tisztázását, ha rendelkezésére áll a korábbi, “köztes” állapotot tartalmazó okirat.