Az ügyvédi megbízási díj – munkadíj – szabad megállapodás tárgya. Az ügyvéd, amikor elvállal egy ügyet, ügyfelével megállapodik abban, hogy mikor és milyen összeg illeti meg az általa végzett jogi munkáért. A munkadíj összegét a felek együttesen határozzák meg az ügy jellegének figyelembevételével és a megbízási szerződésben rögzítik. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy az ügyvéd tájékoztatja az ügyfelet a díjszabásáról, az ügyfél pedig vagy kifizeti a kért összeget, vagy egy másik ügyvédet keres.
Nincsenek kötött tarifák, ezért viszonylag nagy szóródás van az ügyvédi munkadíjak mértékét illetően. A munkadíjat – egyebek mellett – befolyásolja az ügyvéd szakképzettsége, szakmai tapasztalata, az ellátandó ügy jellegzetességei, a ráfordítandó munka mennyisége. Ezért természetes, hogy az ügyvédek akár azonos típusú ügyeket (pl.: ingatlan adásvétel, bontóper, tanácsadás, szerződés írás, perbeli képviselet stb.) is különböző díjak mellett vállalnak. Éppen ezért célszerű a megbízás előtt alaposan tájékozódni az ügyvéd díjszabásáról.
Díjképzési módszerek
Az ügyvédi munkadíj lehet egy összegben meghatározott, azaz fix díj, óradíjas, százalékos, sikerdíjas, illetve ezek ötvözete. Fix díjasak általában többek között a családjogi és munkajogi ügyek, a büntetőügyek és a cégalapítás. Általában óradíj alapú a jogi tanácsadás. Százalékos díjmegállapítás általában a polgári ügyekre jellemző. Az ügyvédek egy része – jellegzetesen a gazdasági élet szereplői számára dolgozó kollégák – szoros nyilvántartás mellett, munkaóránként számol fel bizonyos összeget, s vannak, akik kötött árakon dolgoznak.
Drága vagy megéri?
Az ügyvédi munkadíjak megítélésekor ne feledkezzünk meg arról, hogy mire valakiből kezdő ügyvéd lesz, már mintegy húszévi folyamatos tanulás áll mögötte, s a tanulást – idegen nyelvek megtanulásával, folyamatos szakmai továbbképzéssel – élethossziglan folytatnia kell. Emellett az ügyfelek biztonsága érdekében minden ügyvédnek jelentős összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, s a kor technológiai színvonalának megfelelő ügyvédi irodát kell fenntartania. Ragaszkodjon ahhoz, hogy ügyvédje adjon számlát az általa nyújtott szolgáltatásról; ez Önnek is biztonságot jelent!
Az ügyvédi munkadíj, mint a perköltség része
Polgári peres ügyekben a perköltséget a vesztes fél viseli. A pernyertes fél igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamit a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.
Ezen munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj mértékét igazságügy-miniszteri rendelet szerint határozza meg. Az IM rendelet kizárólag a bíróságok előtti polgári peres és nem peres ügyekre vonatkozik. A büntető ügyekben a munkadíj az ügyvéd és védence közötti szabad megállapodás tárgya.
Kirendelt védelem, pártfogó ügyvédek
Büntető ügyekben a kirendelt védő ügyvédi munkadíja rendeletben meghatározott minden egyes eljárási cselekményre. Az ügyvédi munkadíj mind a nyomozati, mind a bírósági szakban megilleti a kirendelt védőt. A védő ügyvédi munkadíját és költségeit az a bíróság, az ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előlegezi, amelynek eljárása során az költségként felmerült.
Azoknak, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján – jelenleg még igen szűk körben – lehetőségük van arra, hogy az állam által finanszírozott jogi tanácsadást, közkeletű nevén a “nép ügyvédjének” szolgálatait (Jogi Segítségnyújtó Szolgálat) vegyék igénybe. Ha többet akar tudni a “nép ügyvédjének” intézményéről, tájékozódjék az Igazságügyi Szolgálat honlapján.
