A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ügyrendje

A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK 2019. ELN. 470/09/57. SZÁMÚ HATÁROZATA

a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének ügyrendjéről

A Budapest Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a következő Ügyrendet alkotja:

I. Az elnökség működésének alapvető szabályai

1. Az elnökség a feladat- és hatásköreit az elnök vezetésével testületként, ülés tartásával vagy ülésen kívüli döntéshozatallal gyakorolja.

2. Az elnökség ülését a Kamara elnöke a Kamara főtitkárának közreműködésével készíti elő.

3. Az elnökség döntéseinek közzétételéről, közléséről és végrehajtásáról a Kamara főtitkára gondoskodik.

II. Az elnökségi ülésének összehívása

Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. (Alapszabály 26.)

Az elnökség összehívásáról a Kamara elnöke és főtitkára a meghívónak az elnökség tagjai részére írásban vagy elektronikus úton történő megküldésével gondoskodik, legalább a tervezett ülést megelőző 5 nappal kiküldött meghívóval. Különösen indokolt esetben e határidőt a Kamara elnöke lerövidítheti. (Alapszabály 28.)

Az elnökségi ülés meghívójának tartalmaznia kell
a) az elnökségi ülés napirendjét az elnökségi ülés idejének és helyszínének megjelölését,
b) határozatképtelenség esetére a megismételt elnökségi ülés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást. (Alapszabály 29.)

4. Az elnökség ülést tart, vagy ülés tartása nélkül írásban határoz az előterjesztésről.

5. Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülést tart. Az ülést munkanapra lehet összehívni, kezdete 8 óra 45 perc.

6. Az elnökségi ülés határozatképtelensége esetén – a meghívó ellentétes rendelkezése hiányában – a megismételt ülés időpontja az ülés naptári napja, a megismételt ülés kezdete 9:00 óra.

7. Az elnökség – ha a Kamara elnöke a meghívóban különösen fontos indokból eltérő helyszínt nem jelöl meg – a Kamara székházában tartja az üléseit.

8. A benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése. Az előterjesztéseket – a jelen ügyrendbe foglalt kivételekkel – az ülést megelőző negyedik nap 12:00 óráig kell az elnökségi tagok részére megküldeni. Az elnökség hatáskörébe tartozó kamarai hatósági ügyekben az előterjesztés az elnökségi ülés napján is előterjeszthető, illetőleg módosítható. Az előterjesztést lényegre törően és az ügyrend előírásainak megfelelően kell megfogalmazni úgy, hogy az tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmas legyen.

9. Az előterjesztésben a szükséges mértékben
a) be kell mutatni az előterjesztés szerinti ügy és a döntési javaslat lényegét;
b) röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, lehetőség szerint költségkihatását.

10. Ha az előterjesztő az elnökség döntéshozatalát indítványozza, javaslatot kell tennie a döntés típusára, a döntés szövegére (szövegalternatíváira) és a döntés indokolására, valamint arra, hogy az elnökség ülésen vagy elektronikus szavazással döntsön.

11. A nagyobb jelentőségű döntések előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban is történhet. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való döntést követő második szakasz a részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére és meghozatalára irányul. Valamely előterjesztés két olvasatban történő megtárgyalását az elnök vagy a főtitkár, illetőleg az elnökségi ülésen bármely elnökségi tag indítványozhatja. Az elnökségi tag indítványáról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Két olvasatban kell tárgyalni a költségvetési javaslatot és az éves beszámolót.

12. Előterjesztés benyújtására jogosult az elnökön és a főtitkáron kívül az elnökség bármely tagja, a vezető fegyelmi biztos, a kamara állandó és egyéb, az alapszabályban meghatározott bizottságának elnöke.

13. Az elnökség tagja bármely kérdés napirendre vételét, vagy a napirendi javaslat módosítását a Kamara főtitkáránál elektronikus úton kezdeményezheti a megtárgyalni javasolt előterjesztés, illetve jelentés megküldésével. A Kamara főtitkára köteles a napirendi javaslat kiegészítésre illetőleg módosítására irányuló javaslatot és az előterjesztést az elnökségi tagoknak elektronikusan haladéktalanul megküldeni.

14. A Kamara elnöke, főtitkára vagy az elnökségi tagok legalább egynegyede által javasolt napirendi javaslat kiegészítést az elnökségi ülés napirendjére kell venni.

15. A Kamara elnöke, főtitkára és az elnökség bármely tagja a napirendi javaslatban szereplő napirendi pont elhagyását, illetve a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását az Elnökség ülésének megnyitását követően is kezdeményezheti.

16. A napirend kiegészítéséről, módosításáról, a napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjéről illetőleg egyes napirendi pontok megtárgyalásának elhagyásáról az elnökség a soros ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt. A napirend kiegészítésének elutasítása esetén a javasolt napirendi előterjesztés automatikusan a következő elnökségi ülés napirendjére kerül.

17. A meghirdetett teljes napirend megtárgyalását és a döntések meghozatalát követően, bármely elnökségi tag indítványára – határozatképességre tekintet nélkül – tárgyalhatók napirendben nem szereplő ügyek is. Ezen kérdésekben azonban döntés nem hozható.

III. Az elnökség ülése

Az elnökség ülése nem nyilvános, de arra a Kamara elnöke tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű. (Alapszabály 31.)

18. Az Elnökség ülése zárt, azon az Elnökség tagjai, az Üttv. szerinti állandó meghívottak, a Kamara elnöke által esetileg tanácskozási joggal meghívottak, valamint a Kamara elnöke által az ülés lebonyolításának segítésére kijelölt kamarai munkavállalók vehetnek részt. Az ülésre meg kell hívni a Kamara vezető fegyelmi biztosát, tagfelvételi ügyek tárgyalása esetén pedig a tagfelvételi és az összeférhetetlenségi bizottság képviselőjét. Távollétük esetén előzetesen írásban benyújtott állásfoglalásukat ismertetni kell.

Az elnökség ülését a Kamara elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes vagy a főtitkár vezeti. (Alapszabály 37.)

19. Az Elnökség ülését a Kamara elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökhelyettes, ilyen hiányában a főtitkár vezeti.

Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (Alapszabály 30.)

20. Az elnökség ülését az ülés vezetője nyitja meg és megvizsgálja az ülés határozatképességét. Rögzíti a jegyzőkönyvben, hogy a megnyitott ülés határozatképes, vagy határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés.

21. Az elnökségi ülésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni. A határozatképes elnökségi ülés jelenléti ívén fel kell tüntetni az érkezés és az ülés közbeni távozás időpontját is.

22. Ha az eredetileg határozatképes elnökségi ülés határozatképessége az ülés folyamán megszűnik, az ülés vezetője választása szerint az Elnökség ülését berekeszti, vagy a döntést igénylő további napirendi pontok megtárgyalását vagy (i) a határozatképesség helyreállásáig /helyreállításáig felfüggeszti, mely idő alatt a döntést nem igénylő napirendi pontok folyamatosan tárgyalhatóak, vagy (ii) mellőzi, vagy (iii) szünetet rendel el, és a határozatképesség helyreállítása iránt intézkedik. Amennyiben az ülés határozatképessége – 30 percen belül – nem állítható helyre, az ülést berekeszti. A meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő elnökségi ülés napirendjére kell venni. A fentiektől eltérően a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés akkor is határozatképes marad, ha arról az ülés folyamán egy vagy több szavazásra jogosult távozik egészen addig, amíg legalább egy szavazásra jogosult az elnökségi ülésen részt vesz.

23. Az elnökség az ülésének kezdetén a határozatképesség megállapítását követően határoz a napirendi javaslathoz tett módosító javaslatokról, ideértve azt az esetet is, ha a napirendi pontot annak előterjesztője vissza kívánja vonni. A meghívóban szereplő napirend elfogadásáról nem kell dönteni, azokat meg kell tárgyalni.

24. Az elnökség az egyes napirendi pontokat az alábbi sorrendben tárgyalja meg amennyiben az elnökségi ülés másként nem dönt: először az elnök és a főtitkár által a meghívóban megjelölt napirendi pontok, ezt követően az elfogadott napirendi kiegészítések kerülnek megtárgyalásra.

25. Az Ülésen a napirendi pontot annak indítványozója, több indítványozó esetén az, aki a napirendre korábban tett indítványt, terjeszti elő. Ha többen terjesztették elő a napirendi pontot, és az előterjesztő személye a fentiek alapján nem határozható meg, az előterjesztőt az indítványozók közül a levezető elnök jelöli ki.

26. Az egyes napirendi pontokhoz az előterjesztést követően az elnökség bármely tagja, valamint az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a jelentkezés sorrendjében hozzászólhat, illetve döntést igénylő napirendi pont esetében a határozati javaslathoz szövegszerű módosító javaslatot fogalmazhat meg. Amennyiben az ülésen valamely tag vagy meghívott nem jelenik meg, de a napirendi ponthoz előzetesen írásban hozzászólt, úgy a levezető elnök a hozzászólás tényét és lényegét röviden ismerteti.

27. A napirendi pont vitáját az ülés vezetője lezárja, ha nincs további hozzászólásra jelentkező, vagy az az elnökség rendeltetésszerű működése érdekében szükséges. Az ülés vezetője a hozzászólások időtartamát ugyanezen okból korlátozhatja.

28. Döntést igénylő napirendi pont vitájának lezárását követően – a megismételt elnökségi ülést kivéve – az ülés vezetője megállapítja az elnökség ülésének határozatképességét, majd szavazást rendel el, amelynek során az elnökség először a módosító javaslatokról, majd a módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt határozati javaslatról dönt.

Az elnökség a határozatait személyi ügyekben – kivéve a kamarai hatósági ügyeket – titkos szavazással, más ügyekben nyílt szavazással hozza. Az elnökség bármely ügyben titkos szavazásról határozhat. (Alapszabály 32.)

Az elnökség határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok leadott támogató szavazatának többsége szükséges. A tartózkodás nem számít leadott szavazatnak. (Alapszabály 33.)

29. Az elnökség a döntéseit – az alapszabályban és az ügyrendben meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza, amelynek során igen, nem és tartózkodom szavazat adható le. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A kézfelemeléssel leadott szavazatokat az ülés vezetője vagy az általa kijelölt személy számolja meg.

30. Az elnökség bármely tagja a szavazás elrendeléséig kezdeményezheti, hogy az elnökség az adott kérdésben név szerinti vagy titkos szavazással döntsön. A kezdeményezésről az elnökség nyílt szavazással dönt, az indítvány elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

31. A név szerinti szavazás a jelenlévők névsorrendjében, nyíltan, szóban történik.

32. A titkos szavazás írásban, a kamara pecsétjével ellátott szavazólap alkalmazásával történik. A titkos szavazáson leadott szavazatokat a levezető elnök által meghatározott szavazási időtartam elteltét követően az elnök az urna felbontása után, a helyszínen szóban az ülésen egyenként ismerteti, és összeszámolja.

33. A szavazás eredményét az ülés vezetője szóban hirdeti ki.

34. A napirendi pontok megtárgyalását követően az ülés vezetője az Elnökség ülését berekeszti.

Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Kamara elnöke és főtitkára ír alá. (Alapszabály 37.)

35. Az elnökség üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvételt 5 évig meg kell őrizni. Az írásos – nem szó szerinti – jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök, vagy megbízása alapján a főtitkár gondoskodik. A jegyzőkönyv a hangfelvétel alapján készül, az elnök illetőleg a főtitkár a leírt szövegben csak stilisztikai változtatásokat eszközölhet.

36. A jegyzőkönyvet az elnökség tagjainak és az állandó meghívottaknak az üléstől számított tizenöt munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni. Az elnökség tagja a jegyzőkönyv megküldésétől számított két munkanapon belül kérheti annak kijavítását, illetőleg kiegészítését. Amennyiben a kijavítás illetőleg kiegészítés iránti kérésnek a Kamara főtitkára nem tesz eleget, a kijavításról, kiegészítésről vagy annak elutasításáról az elnökség a soron következő ülésén a napirendi pontok megtárgyalását megelőzően dönt.

37. Az elnökségi ülésen elhangzottakon túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, ülés megnyitásának és berekesztésének pontos időpontját;
b) a határozatképességgel, annak esetleges változásával kapcsolatos körülményeket, az ülés szünetének kezdő időpontját, az ülés folytatásának időpontját,
c) a határozati javaslatra leadott szavazatok számát, név szerinti szavazás esetén az egyes elnökségi tagok által leadott szavazatot,
d) a kimondott határozatot.

38. Ha a jegyzőkönyv aláírását a Kamara elnöke és/vagy főtitkára megtagadta, ennek okáról az elnökséget a következő ülésen tájékoztatni kell. A jegyzőkönyv aláírása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a Kamara elnöke és/vagy a főtitkár a döntés tényével és/vagy tartalmával nem ért egyet. A jegyzőkönyv aláírásának megtagadása nem érinti az alapszabálynak és az ügyrendnek megfelelően meghozott és kihirdetett döntések érvényességét és hatályosulását.

IV. Az elnökség döntéshozatala ülésen kívül

A Kamara elnöke „igen” vagy „nem” szavazattal megválaszolható kérdésben elrendelhet elnökségi ülés tartása nélküli elektronikus szavazást. A szavazat a kérdés közlését követő három napon belül az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség útján, elektronikus úton adható le. (Alapszabály 34.)

Elektronikus szavazás esetén a határozati javaslat elutasítottnak minősül, ha az elnökség tagjainak a többsége nem adott le szavazatot. Elektronikus szavazás esetén nincs helye a határozatképtelenség (az elnökség többsége nem adott le szavazatot) miatt történő ismételt szavazásnak. A határozati javaslatot a következő elnökségi ülés napirendjére kell venni. (Alapszabály 35.)

Titkos szavazásra bocsátandó kérdésben elektronikus szavazás nem tartható. (Alapszabály 36.)

39. A Kamara elnöke kezdeményezheti, hogy egy előterjesztés tárgyában az elnökség ülés tartása nélkül hozzon döntést. Megismételt ülés helyett nem tartható elektronikus szavazás.

40. Az elektronikus szavazás a kamara honlapjának zárt felületén, külön erre a célra kialakított portálon keresztül történik, ahol a szavazók személyének elektronikus azonosítása biztosított.

41. A Kamara elnöke az ülésen kívüli döntéshozatalra irányuló kezdeményezését, valamint az annak tárgyát képező írásbeli előterjesztést az elnökség tagjainak és az Üttv. szerinti állandó meghívottaknak elektronikus úton, két munkanapnál nem rövidebb válaszadási határidővel küldi meg azzal, hogy a szavazás végső határidejét dátum és óra-perc szerint a felhívásban megjelöli. Az állandó meghívottnak szavazati joga nincs, de az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét írásban közölheti az elnökséggel.

42. Az elnökség tagjai a szavazatukat a Kamara elnökének elektronikus úton, a válaszadási határidőn belül küldik meg, amelynek során igen, nem, tartózkodom illetőleg az előterjesztésnek a következő elnökségi ülésen történő megtárgyalására irányuló szavazat (indítvány) adható le.

43. Az elnökség valamennyi tagja szavazatának beérkezését, illetve a válaszadási határidő elteltét követően a Kamara elnöke és főtitkára a beérkezett szavazatokat összesítik. Az ülésen kívüli döntéshozatal érvényes, ha az elnökség tagjainak több mint fele a válaszadási határidőn belül beérkezett elektronikus úton szavazatot adott le. Az ülésen kívüli döntéshozatal eredményének megállapítása során az alapszabály 33. pontja megfelelően irányadó. A Kamara elnöke a szavazatszámlálás alapján megállapítja az ülésen kívüli döntéshozatal eredményét. Az ülésen kívüli döntéshozatalról a 20-21. pont megfelelő alkalmazásával a Kamara elnöke és főtitkára összefoglalót készít, a beérkezett szavazatokat naplózni kell. Amennyiben bármely elnökségi tag az előterjesztés elnökségi ülésen való megtárgyalására tett indítványt, a határozat nem hirdethető ki, az előterjesztést a következő elnökségi ülés napirendjére kell venni.

44. Az ülésen kívüli döntéshozatalról és annak eredményéről a Kamara elnöke legkésőbb az elnökség soron következő ülésén beszámol.

V. Az elnökség döntései

45. A Kamara elnöksége a hatáskörébe tartozó kamarai hatósági ügyekben, a feladat- és hatáskörébe tartozó nem egyedi ügyekben, valamint egyéb ügyekben, továbbá a területi kamara elnökének nem hatósági határozata elleni fellebbezés ügyében határozatot hoz.

46. A Kamara elnöksége az elnökségi ülés lebonyolításával kapcsolatosan ügyrendi határozatot hoz. (név szerinti szavazás, titkos szavazás, napirendre vétel, onnan történő levétel, vita zártan történő kezelése stb.)

47. A Kamara elnöksége két elnökségi ülés közötti időszakra meghatározott feladatok ellátásával bízhatja a meg a Kamara elnökét és főtitkárát, akik a feladat elvégzéséről vagy annak állásáról a soron következő elnökségi ülésen kötelesek beszámolni.

48. A Kamara elnöksége javaslatokat fogalmazhat meg a Magyar Ügyvédi Kamara részére, hogy az az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben és az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben véleményt nyilváníthasson.

49. A Kamara elnöksége állásfoglalás kiadását kezdeményezheti a Magyar Ügyvédi Kamaránál, illetve annak Szakmai Bizottságánál az ügyvédi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

50. A Kamara elnöksége az illetékességi területén ügyvédi tevékenységet folytatók részére az ügyvédi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben ajánlásokat adhat ki, amelyek a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatával, állásfoglalásával nem lehet ellentétes.

51. A Kamara elnöksége jogosult felülvizsgálni, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó korábban hatályos jogszabályok rendelkezése alapján kiadott, és honlapján elérhető vélemények és állásfoglalások közül hatályukban melyiket tartja fenn változatlanul.

52. A Kamara elnöksége a Pmt. törvény alkalmazásával kapcsolatosan a Kamara tagjai részére a gyakorlati alkalmazással kapcsolatosan Útmutatót fogadhat el, és tehet közzé. A Kamara elnöksége dönt a Pmt. alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzések elrendeléséről, és az ellenőrzések lezárásáról.

53. A Kamara elnökségének nem hatósági határozata ellen az Üttv. 167. § (6) bekezdése alapján benyújtott jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

VI. Szakmai döntés előkészítő fórumok

54. A Kamara elnöksége jogosult bármely, az elnökség feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésben az elnökség tagjaiból álló szakmai döntés előkészítő illetőleg tanácsadó fórumot (munkacsoportot) alakítani és működtetni. A tagokat az elnökség jelöli ki, a munkacsoportok –szükség esetén – eljárási rendjüket az Üttv. és az alapszabály adta keretek között maguk állapítják meg. A munkacsoport tevékenységéről az elnökség ülésén szóban vagy írásban számol be.

55. Az előző pont alapján létrehozott fórum döntéshozatalra nem jogosult.

VII. Előzetes egyeztetés az érintettekkel

Közös szabályok:

56. A Kamara jogtanácsosi, illetve alkalmazott ügyvédi tagozatának, valamint a Kamarába bejegyzett európai közösségi jogászoknak, ügyvédjelölteknek, illetve jogi előadóknak a véleményét a rájuk vonatkozó ügyekben a döntést megelőzően ki kell kérni, és dönteni véleményük ismeretében lehet.

57. Az érintettek véleményének illetőleg egyetértésének beszerzése ügyében a Kamara elnöke vagy megbízása alapján a főtitkár jár el, feltéve, hogy az érintettek tagozata, illetve bizottsága megalakult.

58. A tagozatok illetőleg a bizottságok véleményét a tagozat elnöke illetőleg a bizottság képviselője közli az elnökkel vagy a főtitkárral.

59. Amennyiben a tagozat vagy a bizottság az előterjesztéstől eltérést javasol, a Kamara elnöke egyeztet a tagozattal, illetve a bizottsággal.

60. A tagozatok egyetértésére, illetve a tagozatok és a bizottságok véleményére az elfogadott határozatban utalni kell.

Az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó szabályok:

61. Azokban a kérdésekben, ahol a törvény a tagozatoknak egyetértési jogot biztosít, a döntés meghozatalához az adott tagozat egyetértése szükséges.

62. Ha az előterjesztés elfogadásához a tagozat egyetértése szükséges, és azt az előterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül a tagozat nem adja meg, és eltérést sem javasol, a Kamara elnöke egyeztetést kezdeményezhet a tagozattal.

A véleményezési joggal kapcsolatos külön szabályok:

63. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a Kamara elnöke az előterjesztést a véleményeltéréssel terjeszti az elnökség elé.

64. Amennyiben a tagozat vagy a bizottság nem nyilvánít véleményt, ez nem akadálya az előterjesztés elnökségi ülésen történő megtárgyalásának.

VIII. Titoktartás, titkosítás

A Kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli (Alapszabály 97.)

65. Az elnökségi előterjesztések, a döntés-előkészítő anyagok nem nyilvánosak. Ezeket archiválni kell, és 10 évig meg kell őrizni. Ezekbe az iratokba a kamara tagja a döntéstől, illetőleg a döntéssel érintett szerződés megkötésétől számított 1 (egy) év elteltével tekinthet be.

IX. Utasítási jog, a mandátum kötöttsége

66. A Kamara elnöke és főtitkára nem adhat utasítást olyan kamarai hatósági ügyben, ahol első fokon a Kamara elnöksége jár el.

X. Az elnökségnek a Kamara bizottságaival kapcsolatos feladatai

67. Az elnökség a Kamara elnöke és főtitkára útján biztosítja a bizottságok működéséhez szükséges anyagi-, technikai- és személyi feltételeket.

68. Az elnökség évente, vagy szükség szerint meghallgatja a bizottság elnökét a bizottság munkájáról, illetve a bizottságnak ügyvédi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatairól. A meghallgatást szükség esetén a bizottság is kezdeményezheti a Kamara elnökénél, aki annak eleget tesz.

XI. Záró rendelkezés

69. Jelen ügyrend az elfogadását követő második hónap első napján lép hatályba.

70. A Budapesti Ügyvédi Kamara ügyrendjét a Kamara 2019. szeptember 2. napján tartott elnökségi ülése 2019. Eln. 470/09/57. számú határozatával fogadta el.