A történelmi múlt
A magyar ügyvédség kialakulása és történelmi útja elválaszthatatlanul kötődik a magyar társadalomhoz. A XVI. századig alig áll rendelkezésünkre írott forrás a magyar ügyvédségről. Mindössze annyi biztos, hogy mivel már a korábbi századokban megjelent az érdekeltektől elkülönült, igazságot szolgáltató szervezet, annak természetes szüksége is felmerült, hogy az ilyen eljárások alanyait advocatusok, azaz ügyvédek segítsék.
A XVII. és XVIII. századból már maradtak fenn dokumentumok. Ezekből az tűnik ki, hogy ekkoriban elsősorban a nagy főúri vagyonokat képviselték az ügyvédek. 1723-ban III. Károly bocsátotta ki az első ügyvédtörvényt, melyet aztán Mária Terézia 1769-ben ügyvédi rendtartással váltott fel, az országban akkor működő nyolcszáz ügyvéd tevékenysége szabályozásának igényével.
Az alapítás kora
A XIX. század nemcsak általában a magyar történelemnek volt nagy százada, hanem a magyar ügyvédségnek is. A Budapesti Ügyvédi Kamara már közel 140 éves múltra tekint vissza. Ekkoriban olyan neves elődeink művelték hivatásunkat, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös Károly, s 1875-ben megalakult a Budapesti Ügyvédi Kamara is.
Köztestületünk megalakulásától kezdve jelentős befolyással bírt a teljes magyar ügyvédségre és az ország általános jogfejlődésére is. Ezt ismerte fel és méltányolta a Székesfőváros tanácsa, amikor 1892-ben a Budapesti Ügyvédi Kamarának 300 négyszögöl telket ajándékozott az V. kerületi Szalay utcában, székházépítés céljára.
A Kamara az ajándékozást követően az ügyvédség anyagi erőforrásaiból megkezdte az építkezést és 1896-ra a budapesti ügyvédi kar székháza el is készült. A megnyitásra fényes ünnepség közepette került sor.
Az újjáépítéstől a rendszerváltásig
A II. világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett. A budapesti ügyvédség azonban ismételten bizonyította érzelmi kötődését az épülethez és – a nehéz, háború utáni körülmények ellenére – adományokkal teremtette elő a helyreállítás anyagi alapjait és tette lehetővé, hogy 1947-re a felújítás befejeződhessék. A jogsértő államosításokat azonban az ügyvédség sem kerülhette el: az ügyvédek adományaiból felépült, majd a háború után ugyanígy újjáépített székházunkat 1952-ben államosították.
Az 1950-es évektől kezdve az ügyvédek száma jelentős mértékben csökkent. A millennium idején a budapesti ügyvédi kar létszáma ezerkétszáz fő volt, mely a két háború között három-négyezer főre is felemelkedett, de ez a szám az ötvenes évek végére kb. hatszázra csökkent, s e körül ingadozott egészen 1990-ig.
A ’90-es évek elején azonban jelentősen megváltozott a budapesti ügyvédség társadalmi szerepe és ezzel párhuzamosan létszáma is: az ügyvédi kar integrálta a korábban munkaviszonyban dolgozó jogtanácsosokat. Számos új lehetőség nyílt meg az immáron egységes ügyvédi kar előtt, ezzel párhuzamosan rohamosan emelkedett Kamaránk tagjainak száma, amely ma már meghaladja az ötezret is.
Állandó értékek, XXI. századi feladatok
A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtizedben nemcsak hazánk, de az ügyvédi kar is sokat változott: az ügyvédek létszáma majd’ megtízszereződött, a korábbi ügyvédi munkaközösségek eltűntek, s átadták helyüket az önálló ügyvédi irodáknak. Ezek általában csupán egy, esetleg néhány ügyvéd munkahelyei, de megjelentek már – a nyugat-európai, pláne amerikai mértékkel mérve még mindig kicsi – húsz-harminc ügyvédet alkalmazó, az üzleti élet igényeit kiszolgáló nagy irodák is. Mind több az ügyvédi szakvizsgán túl, akár több posztgraduális végzettséggel is rendelkező, nyelveket is jól beszélő ügyvéd. Irodáinkban gyorsan teret nyert a modern technológia, egyre többen járatosak már az elektronikus, ún. e-eljárásokban is. Hivatásunk együtt változik a világgal, amely körülvesz bennünket.
Az uniós csatlakozás után immár szabályozott keretek között tevékenykednek nálunk a más uniós tagállamokból érkezett, saját hazájukban ügyvédi képesítést szerzett, de nálunk dolgozó és a Kamara által nyilvántartott ún. európai közösségi jogászok is. Ezzel párhuzamosan lassan-lassan megjelennek a magyar ügyvédek is az Unió más tagállamaiban. “Tempora mutatur”: változik a világ, s benne a 145 éves Budapesti Ügyvédi Kamara is. A magyar ügyvédség legrégebbi és – mind társadalmi jelentőségét, mind taglétszámát tekintve – legjelentősebb köztestülete a Budapesti Ügyvédi Kamara aktívan részt vesz az ügyvédség nemzetközi szervezeteinek munkájában és szoros kollegiális kapcsolatokat ápol számos, a szomszédos országokban és az Európai Unió távolabbi tagországaiban működő ügyvédi kamarával, szakmai szervezettel.
Tagjaink a XXI. századi kihívásoknak és a jogkereső közönség elvárásainak folyamatos önképzéssel, neves elődeink példáját és a szakma fejlődésének nemzetközi irányait szem előtt tartva igyekeznek maradéktalanul megfelelni.
– A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeinek névsora az alapítástól napjainkig
– A Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkárainak névsora az alapítástól napjainkig
