Az ERA (Academy of European Law) “Current Developments in Digitalisation in Criminal Proceedings” címen Vilniusban konferenciát szervezett, melyen a BÜK a jelen beszámolót is jegyző öt fős küldöttséggel – Kovács Dóra, Vogel Barbara, Kisgyörgy Sándor, Lipovics János és Móritz Balázs – képviseltette magát.
A konferencia fókuszában a büntetőeljáráshoz kapcsolódó digitalizációval és a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos fejlemények és kihívások álltak, de a tudáscsere mellett remek alkalom nyílt az addig egymást csak felületesen ismerő csapatunk összekovácsolására, külhoni kapcsolatok kialakítására, egy kis városnézésre, és a jó értelemben vett magyar leleményesség megvillantására is.
Egy csodálatos város: Vilnius
Azt tudtuk, hogy Vilnius Litvánia gyöngyszeme, ugyanakkor fantasztikus volt megtapasztalni, ahogyan a gazdag történelmével és kulturális örökségével, illetve a vendégszeretetével elvarázsolt bennünket. Az UNESCO Világörökség részét képező óváros keskeny utcácskáival, barokk templomaival, mint a híres Szent Anna-templom, lenyűgöző látványt nyújt. Éjjel is.
Hol közös, hol külön séták során fedeztük fel a város látnivalóit, kisebb és nagyobb titkait, valamint a szervezők által adott fantasztikus vacsora keretében élveztük úgy a litván konyha remekeit, például a cepelinait (burgonyagombóc) és a helyi sörfőzdék lagerjeit, mint a külföldi kollégákkal folytatott beszélgetéseket.
Csak egy csipetnyi városnézés: a Gediminas-toronyból csodás kilátás nyílik a városra, míg a Užupis bohém negyede valóságos “köztársaságot” alkot, külön alkotmánnyal és ünnepekkel. Bár ottjártunkkor épp nem volt ilyen “ünnep” igyekeztünk több éttermet és más vendéglátóhelyet meglátogatni, így mi – különösen a férfi kollégák – bizonyosan ünnepi hangulatba kerültünk és sikerrel mélyítettük el a nemzetközi kapcsolatokat.
Ügyvédek a digitalizáció és a mesterséges intelligencia árnyékában
Az utazás fókuszában ugyanakkor konferencia állt. Mint mindig, az ERA most is sokszínű és kiváló előadói karral készült. Mindegyik előadás más és más aspektusát vizsgálta napjaink digitalizációhoz kapcsolódó kihívásainak. A két teljes napon át elhangzottaknak még a felületes ismertetése is szétfeszítené a jelen írás kereteit, ugyanakkor önkényes mérlegelés alapján szeretnénk felvillantani, hogy melyek a leghangsúlyosabbak, amelyek előttünk állnak.
***
Elsőként Jirí Novák cseh ügyvéd kollégánk előadásán elhangzottakra hívnánk fel a figyelmet, melyben bemutatta az EU 2024-2028-as e-igazságügyi stratégiáját. E stratégia fő célja a határon átnyúló igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, a határokon átnyúló digitális együttműködés erősítése és a hatékonyság növelése, alapelvei pedig az alapvető jogok tiszteletben tartása, a hozzáférés diszkriminációmentes biztosítása, interoperabilis és adatvezérelt rendszer-, és innovatív technológiák alkalmazása. A vonatkozó legfontosabb jogszabályok 2023/2844 EU rendelet (a továbbiakban: Rendelet), és a 2023/2843 EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv).
A határon átnyúló kommunikációs csatornák digitalizálásával a Rendelet és az Irányelv célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, így különösen a költségek csökkentése, az időmegtakarítás és az adminisztratív terhek minimalizálása a határokon átnyúló igazságügyi együttműködésben érintett valamennyi hatóság számára. Emellett deklarált cél az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés: a Rendelet a hatóságokkal való elektronikus kommunikáció megkönnyítésével és a felhasználóbarát digitális felület biztosításával segíti elő az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférését. A Rendelet az igazságügyi elektronikus kommunikáció meglévő keretrendszerén alapuló decentralizált informatikai rendszer létrehozását írja elő a hatóságok közötti biztonságos és hatékony adatcsere lehetővé tétele érdekében, elősegítve a tagállamok közötti szorosabb együttműködést. Ezzel egy új, az egész EU-ra kiterjedő hozzáférési pontot hoz létre, amely a magánszemélyek és a jogi személyek számára belépési pontként szolgál az igazságügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez és különböző kérelmek benyújtásához. A rendelet – bizonyos biztosítékok mellett – ösztönzi a videokonferencia és más távoli technológiák alkalmazását a tárgyalások és eljárási cselekmények során, illetve hangsúlyozza az alapvető jogok, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a diszkrimináció nélküli hozzáférés fontosságát a digitalizációs folyamatban.
Az Irányelv biztosítja, hogy az igazságügyi együttműködés meglévő jogi kerete összehangolásra kerüljön a Rendelettel, továbbá támogatja annak érvényesülését is, hiszen előírja az elektronikus csatornák használatát az illetékes hatóságok közötti hivatalos kommunikáció során, miközben törekszik ésszerűsíteni az egyes eljárásokat és az azzal járó adminisztrációt.
A Rendelet és az Irányelv várhatóan jelentős hatással lesz az EU-n belüli, határokon átnyúló igazságügyi együttműködésre, hiszen az egységes digitális eszközök alkalmazásával, a folyamatok egyszerűsítésével, illetve a hozzáférés javításával hatékonyabb és eredményesebb igazságszolgáltatási rendszer jöhet létre.
Az e-CODEX (a határokon átnyúló bírósági kommunikáció decentralizált, biztonságos és interoperábilis platformja) és az e-EDES (Elektronikus bizonyítékok gyors és megbízható cseréjét szolgáló rendszer) nyilvánvalóan tartogat majd – technológiai, adatvédelmi, stb. – kihívásokat a jogalkalmazók, így az ügyvédek számára is, ugyanakkor üdvözlendő, hogy az EU tagállamai közötti együttműködés immár hatékonyabb, egységesebb és átláthatóbb módon valósulhat meg, különösen abban az időszakban, amikor a határon átnyúló bűnözési trendek – pl.: kiberbűnözés – miatt ezen együttműködés jelentős felfutása prognosztizálható.
Meglátásunk szerint üdvös lenne, ha a közeljövőben ezen témát érintő előadások kerülnének megrendezésre, illetve oktatóanyagok kerülnének összeállításra.
***
Másodsorban Lavinija Levar horvát ügyész kollégánk előadására utalnánk, aki kifejezetten izgalmas, egyben hátborzongató témát boncolgatott: előadása címe a “Mesterséges intelligencia és a prediktív büntetőjog” volt, és bemutatta, hogy hogyan kezd a mesterséges intelligencia a nyomozók és ügyészek munkájának részévé válni.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése számos területen forradalmasíthatja a bűnüldözői munkát, így a térnyerése elkerülhetetlen. Az ügyészek és a nyomozók világszerte számos módon kezdik használni az AI által kínált lehetőségeket, hiszen amellett, hogy új eszközöket kínál a bűncselekmények felderítésére, a munka hatékonyságát is képes drasztikus módon növelni, miközben a távolban felsejlik a prediktív büntetőjog képe (vagy rémképe) is.
Az AI számos területen lehet – és lesz – hasznos társa a bűnüldözö szerveknek. Ilyen területek különösen:
- Adatelemzés: Az AI képes hatalmas mennyiségű adatot gyorsan és hatékonyan elemezni, így segíthet a bűncselekmények felderítésében, a gyanúsítottak azonosításában. Mindez különösen a kiberbűnözés, illetve a határokon átnyúló financiális bűnözés felderítése körében jelenthet jelentős előrelépést.
- Mintafelismerés: Az AI képes felismerni a bűncselekményekben gyakran előforduló mintázatokat, így segíthet a jövőbeli bűncselekmények előrejelzésében és megelőzésében.
- Nyomozás támogatás: Az AI segíthet a nyomozóknak a bizonyítékok elemzésében, a tanúvallomások összehasonlításában és a bűnügyi helyszínek rekonstrukciójában.
- Prediktív modellek: Az AI segítségével olyan prediktív modelleket lehet létrehozni, amelyek képesek előre jelezni, hogy hol és mikor követhetnek el nagy valószínűséggel bűncselekményeket.
- Beszédfelismerés és fordítás: Az AI segítségével a nyomozók könnyebben érthetik meg a különböző nyelveken rögzített hangfelvételeket vagy szöveges üzeneteket.
Mindez – megfelelő szabályozás, ld. pl. EU AI Act. – mellett egyértelműen örvendetes hír, hiszen a fenti módszerekkel mind a bűnüldözés, mind a bűnmegelőzés hatékonysága nagyban javulhat.
A mélyebb etikai kérdéseket a prediktív büntetőjog koncepciója veti fel. Eszerint ugyanis az AI segítségével előre lehet jelezni, hogy kik követhetnek majd el bűncselekményeket. Ez nagy valószínűséggel így is van, hiszen az ilyen típusú rendszerek általában nagy mennyiségű adatot elemeznek, például a bűnözők korábbi elítéléseit, szocioökonómiai helyzetét, környezeti tényezit, jövedelmi viszonyait, stb.
A prediktív büntetőjog koncepciójának kétségtelenül vannak előnyei, hiszen a bűnmegelőzésre fókuszál, és annak növeli nagyban a hatékonyságát. Azáltal, hogy azonosításra kerülnek a leginkább veszélyeztetett csoportok és területek, a rendőrség célzott – ekként minden elemében hatékony – megelőző intézkedéseket tud tenni, miközben a prediktív modellek támogatják a rendőrségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását is. Ezzel kevesebb erőforrással lényegesen nagyobb hatékonysággal lehet bűnmegelőző tevékenységet folytatni.
A prediktív büntetőjog ugyanakkor számos – durva – kockázatot is hordoz, és akik olvasták Orwell 1984-ét, vagy látták Spielberg Különvéleményét, esetleg ismerik Lombroso munkásságát, dermedten állhatnak az elgondolás előtt. A főbb kockázatok:
- Az algoritmusokban rejlő torzítások miatt a prediktív modellek diszkriminálhatnak bizonyos egyéneket, és társadalmi csoportokat.
- Az AI döntéshozatali folyamatai gyakran nehezen, vagy egyáltalán nem átláthatóak, ami nehezíti a hibák kijavítását, egyben a tévedések felelősségi kérdéseket is felvetnek.
- A prediktív szemlélet növelheti egyes személyek megfigyelését és ellenőrzését, ami nyilvánvalóan korlátozhatja a személyes szabadságjogok érvényesülését.
- Az egyének fokozott megfigyelése, “bűnözőnek bélyegzése” pedig önbeteljesítő jóslattá válhat, hiszen akit bűnözőnek bélyegeznek a prediktív modellek alapján, az nagyobb valószínűséggel válhat bűnözővé.
Az AI tehát lehetőséget kínál a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyabbá tételére, ekként az alkalmazása elkerülhetetlen, ugyanakkor számos kihívást és etikai kérdést is felvet, amely miatt a megfelelő szabályozás nélküli alkalmazása aggályos, így szükséges az AI büntetőjogi szempontú használatának részletes szabályait mihamarabb kidolgozni. Ebben természetesen sarokpont kell, hogy legyen a már említett EU AI Act is.
Meglátásunk szerint az ügyvédségnek kiemelkedő szerepe lehet a fenti kihívások kezelésében, a megfelelő keretrendszer, szabályozás és garanciák kialakításában. A szabályozásra ugyanis jelentős hatásunk lehet, amennyiben proaktívan állunk a kérdéshez, és elébe tudunk menni a jogalkotásnak. Ennek megfelelően megfontolandónak tarjuk, hogy a MÜK állítson fel egy interdiszciplináris (büntető-, adatvédelmi-, és IT jogászokból, esetleg külső szakértőkből álló) bizottságot, amely képes bemutatni az AI büntetőjogi alkalmazhatóságának előnyeit és hátrányait, továbbá amely képes ajánlásokat megfogalmazni a jogalkotó részére.
A magyar kreativitás
Az ambivalens jövőkép után, zárásként egy kis színes: a magyar kreativitás jelenti él, és az AI korában is virul.
A konferencia második napján ugyanis izgalmas feladatban vettünk részt, és bizonyítottuk, hogy gyorsan vagyunk képesek alkalmazni az elhangzottakat. A feladatban a szervezők a résztvevőket két csapatra osztották, akiknek pro- és kontra kellett érvelniük amellett, hogy a mesterséges intelligencia miért tudja átvenni az emberi bíró szerepét az ítélkezésben.
A csoportunknak és a csapatunkba beosztott kb. 20-25 nemzetközi kollégának amellett kellett érvelnie, hogy miért jó, ha a mesterséges intelligencia átveszi a humán bíró szerepét.
A felvetéssel természetesen nehéz lett volna egyetérteni, de a feladat adott volt. Be kell ismerni, hogy az első 1-2 percben tanácstalanul néztünk egymásra, és azon gondolkodtunk, hogy milyen átfogó érvelést tudunk 15 percen belül összeállítani és prezentálni, nem beszélve arról, hogy ki lesz majd a szószóló, és milyen retorikai bravúrokkal lehet majd meggyőző előadást prezentálni.
A magyar csapat ugyanakkor villámgyorsan kapcsolt: eszünkbe jutott, hogy tegyük fel a kérdést az AI-nek, kérdezzük meg a ChatGTP-t. Az elgondolást tett követte, a kapott válaszok pedig azonnal elfogadásra kerültek, hiszen gyakorlatilag valós időben elképesztően összeszedett érvrendszert produkált a chatbot. A kapott anyagot a szintén AI alapú Deepl fordítóprogrammal lefordíttattuk angolra, majd a csoportmunka megkezdését követő negyedik percben (!) a csoportunk jelezte, hogy készen is vagyunk.
Szónokunk, Lipovics János a hatékony meggyőzés jegyében csupán a feladatmegoldásunk módszerét – mint a képviselni hivatott álláspontot önmagában is alátámasztó érvet – mutatta be, majd az előadók és a hallgatóság döbbenetére a telefonját a mikofonhoz emelte és az AI válaszait a fordítóprogrammal felolvastatta.
Mindebből pedig még a szkeptikusoknak is nyilvánvalóvá vált: az AI a “nyakunkon van” és bár hiszünk abban, hogy a munkánkat elvenni – egy darabig – biztosan nem fogja, az is kétségtelen, hogy aki eszközként nem használja, az lemarad a versenyben.
***
Zárásként pedig álljon itt: az útibeszámolónk megírásában öt ügyvéd mellett három AI program is részt vett. Hogy melyik részt ki (vagy mi) írta, azt az olvasó fantáziájára bízzuk.