A Budapesti Ügyvédi Kamara nem egyedi ügyekben hozott elvi határozatai

Az 1998. Eln. 470/6/1., 1998. Eln. 470/10/5. és a 2003. Eln. 470/10/5. sz. határozatok egységes szerkezetbe foglalt (és a hatályos jogszabályokhoz igazított) szövege

A kamara által nyilvántartott adatok: az ügyvéd
a) családi és utóneve,
b) állampolgársága, születési helye és ideje, anyja neve, személyi igazolvány száma,
c) lakcíme,
d) egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának száma és kelte, tudományos fokozata, szakjogászi végzettsége,
e) irodájának címe, telefon- és telefax-száma,
f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató neve és címe,
g) az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés ideje, a határozat száma,
h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja, a tevékenység korlátozása, továbbá a vagyoni tagság,
i) a fegyelmi büntetés, a mentesítés időpontja,
j) nyelvtudása,
k) kitüntetései,
l) kamarai tisztsége,
m) külföldi jogi tanácsadó esetén a külföldi jogi tanácsadóval együttműködő magyar ügyvéd (iroda) adatai, a külföldi iroda neve, címe és a külföldi bejegyzésre vonatkozó adatai,
n) ügyvédi iroda esetén az iroda neve, címe, telefon- és telefax-száma, valamint tagjainak neve, lakcíme.

Az a), e) és h) pontban felsorolt adatok nyilvánosak, közzétehetők és bárki számára kiadhatók. Ezen adatokon kívüli adatok a következő feltételekkel adhatók ki:

– hatóság, bíróság vagy végrehajtó megkeresésére, amennyiben az adat kiadása a megkereső szerv törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, hivatalos feladatának gyakorlásához, vagy az érintett ügyvéd érdekének védelméhez, illetve harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges,
– egyéb megkeresésre, amennyiben az érintett ügyvéd az adat kiadásához hozzájárult.

Ügyvédi iroda gazdasági adatai (alaptőkéje, mérlegadatai, stb.) kizárólag akkor adhatók ki, ha
– a megkereső az adatkiadáshoz fűződő érdekeltségét a megkeresésben valószínűsíti, és
– az adat kiadásához az érintett ügyvédi iroda vezetője hozzájárult, azzal, hogy
– gazdasági adat csak az igénylésben megjelölt célra használható fel.

Bármely feltétel hiánya esetén a megkeresésre a kamara kizárólag az ügyvéd nevét, irodai címét, telefonszámát, faxszámát, valamint azt, közli a megkereső szervvel (személlyel), hogy a kérdezett a kamara tagja, vagy sem5, és hogy ügyvédi tevékenység folytatására jogosult vagy nem.

Az érintett ügyvéd hozzájárulását a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének felhatalmazásával a kamara elnöke, vagy az általa kijelölt vezetőségi tag szerzi be.

Az érintett ügyvédet tájékoztatni kell az adatai kiadásával kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, a megkereső személyéről.

A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.

2006. Eln. 470/2/2.

Az Elnökség elrendeli, hogy a jövőben közvetlen üzletszerzés céljára végzett adatkezelésre a kamarai nyilvántartás nyilvános adatai sem adhatók át. Egyúttal elrendeli, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján kerüljön feltüntetésre, hogy a honlapon elérhető nyilvános adatok elektronikus hirdetés céljára nem használhatók fel.

1996. Eln. 470/9/4.7.

Ügyvédi iroda vagy egyéni ügyvéd működési helyének áthelyezése iránti kérelmet a változástól számított harminc napon belül be kell nyújtani. A határidőben benyújtott kérelem teljesítése esetén az új működési hely a változtatás napjára visszaható hatállyal kerül bejegyzésre. Ha a változást az ügyvéd (ügyvédi iroda) harminc napon túl jelenti be, az új működési hely változása csak a bejelentés napjától hatályos, az ebből eredő jogkövetkezményeket a bejelentéssel késlekedő ügyvédnek (ügyvédi irodának) kell viselnie.

2005. Eln. 470/11/12.

Ha társas ügyvédi iroda egyszemélyessé válik, az iroda a változás bekövetkezésétől számított hat hónapon belül köteles rendezni a helyzetét: vagy új tag felvételével, vagy az iroda egyszemélyessé történő átalakításával. Az ezzel kapcsolatos létesítő okirat módosítást a törvényben írt határidőn belül be kell a kamarának jelenteni.

A névváltozás ebben az esetben nem kötelező, mindaddig, amíg a 2003. Eln. 470/9/14. sz. határozatban foglalt feltételek fennállnak.

2005. Eln. 470/11/13.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 68. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ügyvédi irodák névjegyzékébe fel kell venni az irodát, ha (egyéb feltételek fennállása mellett) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba.

E rendelkezés nyilvánvalóvá teszi, hogy ha a nyilvántartást vezető kamara törvénysértést észlel, megtagadhatja a névjegyzékbe felvételt (a változás átvezetését). Ezért a kamara jogosult arra, hogy az elnök, a főtitkár vagy az elnök által kijelölt tiktár útján felszólítsa a nyilvántartásba vételt kérő irodát a létesítő okirat jogszabályba ütköző részeinek módosítására.

Az Ügyvédi törvény 67. §-a értelmében az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratot minden tagnak alá kell írnia. A 70. §-a szerint a taggyűlés az irodát érintő összes kérdésben határoz.

Ezen rendelkezések egybevetéséből következik, hogy ha az iroda alapító okiratának módosítására kerül sor, a módosítást is tartalmazó egységes szerkezetű okiratot is minden tagnak alá kell írnia, kivéve, ha a módosításról a taggyűlés határozott. Ez esetben az egységes szerkezetbe foglalást az iroda vezetője elvégezheti, ennek tényét aláírásával igazolja, de az egységes szerkezetű okirat mellé csatolni kell a taggyűlési határozatot, illetve a taggyűlés jegyzőkönyvét, amelyből a határozat elfogadásának körülményei megállapíthatóak.

2006. Eln. 470/2/12.

Ügyvédi Iroda alapító okirata nem tartalmazhat jogszabályba ütköző, vagy jogszabály megkerülését célzó rendelkezést, így nem tehet különbséget rendelkezéseiben (a jogok és kötelezettségek tekintetében) az alapító és a nem alapító tag között.

2002. Eln. 470/10/6.8.

Budapesti székhelyű egyéni ügyvéd és egyszemélyes ügyvédi iroda Budapest területén egy alirodát hozhat létre. Többszemélyes (budapesti) ügyvédi iroda annyi (budapesti) alirodával rendelkezhet, ahány bejegyzett ügyvéd tagja van.

Az aliroda engedélyezésének részletes feltételeit a BÜK Működési Szabályzata tartalmazza.

A fenti számú alirodát meghaladó aliroda létesítését egyedi kérelem alapján az Elnökség engedélyezheti, a kérelemben megjelölt indokok mérlegelése alapján. A külön engedélyezési eljárásban az aliroda létesítésének egyéb feltételeit is vizsgálni kell.

Az Elnökség irattárolásra külön aliroda létesítését nem engedélyezi. Amennyiben az ügyvéd kizárólag irattárolásra önálló helyiséget kíván használni (pl. bérelni), azt be kell jelentenie, és ezt a tényt a kamara nyilvántartásba veszi. Az irattárolás módja akkor megfelelő, ha az ügyvéd az iratokat más által hozzá nem férhető módon, az ügyvédi titok megtartásának biztosításával kezeli, és azokhoz az ügyvéd szükség szerint hozzájut.

2003. Eln. 470/9/11.

A telephely fogalma az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban nem értelmezhető fogalom. Az ügyvédi tevékenység rendszeres, folyamatos végzése (törvényben meghatározott esetekben) irodán kívül is történhet, költség elszámolása, beruházás beszámítása, stb. azonban csak az ügyvédi kamara által nyilvántartott irodára és alirodára (irattárra) eszközölhető, azzal, hogy adó szempontjából az alirodát telephelynek kell tekinteni.

1998. Eln. 470/12/1.

Az alkalmazott ügyvéd informáló bélyegző (gumibélyegző) használatára jogosult. A bélyegzőn fel kell tüntetnie azt az ügyvédet, vagy ügyvédi irodát, amelynek alkalmazásában áll, az ügyvédi iroda székhelyét, adatait, valamint saját nevét és alkalmazott ügyvédi státusát. Az informáló bélyegzőt mindenhol használhatja, ahol önálló aláírásra jogosult.

1993. Eln. 468/7/5.

Az Ügyvédi Kamara Elnöksége megalapítja az “Ügyvédi Kamara Tiszteletbeli Tagja? kitüntető címet. A kitüntető címet a Budapesti Ügyvédi Kamara azoknak a külföldi ügyvédeknek ítéli oda, akik a Budapesti Ügyvédi Kamara és a külföldi ügyvédek együttműködését jelentősen segítik.

1993. Eln. 468/7/7.

Az Ügyvédi Kamara Elnöksége megalapítja az 50 éves kamarai tagságot honoráló Jubileumi Oklevelet. Az 50 éves kamarai tagságról szóló oklevelet azok az ügyvédek kapják, akiknek az ügyvédi bejegyzése óta 50 év eltelt, aktívak, vagy már nyugdíjban vannak, de legalább 20 évet ügyvédként a pályán töltöttek.

Az Ügyvédi Kamara nyilvántartásából háromtagú bizottság állapítja meg azoknak az ügyvédeknek a nevét, akik folyamatos kamarai tagsággal rendelkeznek. Az ötven éves tagság számításánál figyelembe kell venni
– azt az időt, amit a bizottság által rögzítésre kerülő politikai jogszabályok folyományaként időlegesen szünetelő tagsági viszonyként kell tekinteni, és
– az ügyvédjelöltként eltöltött időt.

1995. Eln. 470/2/8.

Budapesti Ügyvédi Kamara által alapított kitüntetésben nem részesíthető a BÜK hivatalban lévő Elnöke és Főtitkára.

2000. Eln. 470/1/1.

Egy magyar ügyvédi iroda, illetve egyéni ügyvéd több külföldi ügyvédi irodával is köthet együttműködési szerződést, feltéve, hogy az érintett külföldi irodák is egymással együttműködő irodák lánca és minden egyes külföldi iroda előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy egy közös magyar irodával kössék meg az együttműködési szerződést.

Egy külföldi ügyvédi iroda csak egy magyar ügyvédi irodával, illetve egyéni ügyvéddel köthet együttműködési szerződést. Ennek megfelelően egy külföldi iroda nevére csak egy magyar ügyvédi iroda elnevezése utalhat. Nincs akadálya azonban annak, hogy a magyar egyszemélyes ügyvédi iroda, illetve egyéni ügyvéd társügyintézési megállapodás alapján, saját nevében és felelősségére további egyszemélyes ügyvédi irodát vagy egyéni ügyvédet vonjon be az együttműködési szerződésbe.

A külföldi jogi tanácsadó bejelentésekor a befogadó irodának és a külföldi ügyvédi irodának nyilatkoznia kell arról, hogy bejelentett-e külföldi jogi tanácsadót és kötött-e együttműködési szerződést más magyarországi ügyvédi kamara illetékességéhez tartozó ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával. Amennyiben a külföldi irodának több együttműködési szerződése van egyidejűleg, úgy nyilatkoztatni kell, hogy melyiket kívánja fenntartani.

A külföldi jogi tanácsadónak a BÜK igazolványt állít ki. Az igazolvány hasonló az ügyvédek számára kiadott igazolvánnyal, azzal a különbséggel, hogy az igazolványban szerepel a külföldi jogi tanácsadó személye, valamint annak a magyar ügyvédnek vagy ügyvédi irodának a feltüntetése, amellyel a külföldi iroda együttműködési megállapodást kötött.

Az európai közösségi jogász azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály a jogi képviseletet kötelezően előírja, csak magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján járhat el, és ezekben az esetekben az együttműködés tényét a bíróság és hatóság előtt az együttműködési szerződés (szükség esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítása) bemutatásával vagy benyújtásával köteles igazolni. Az együttműködési szerződés megszűnését az európai közösségi jogász haladéktalanul köteles mindazon szervek előtt írásban bejelenteni, ahol az együttműködési szerződés létrejöttét korábban igazolta. Az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata határozza meg.

1994. Eln. 470/1/115.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége az Etikai Bizottság hatáskörét a következőkben rögzíti:

Az Etikai Bizottság az ügyvédek egymás közötti vitájában, valamint a kamarán kívüli panaszok ügyében jogosult eljárni, ha a panaszolt ügyvéd a tényállást nem vitatja. Az ügyvédek egymás közötti vitájában bizonyítást folytat, más ügyben megállapítja a tényállást. Az Etikai Bizottság nem határozatot, hanem állásfoglalást hoz. Nem marasztalja el az ügyvédet, hanem megállapítja, hogy a panaszolt magatartás etikai vétséget valósít-e meg. Konkrét ügyben rosszallását fejezi ki. Az Etikai Bizottság állásfoglalása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az előzetes eljárásban az eljárás alá vont előzetesen tudomásul veszi a jogorvoslat kizártságát. Az etikai eljárásban elévülés nincs. Ha a fegyelmi eljárás megindult, az ügy nem tehető át az Etikai Bizottsághoz.

1997. Eln. 470/3/3.16

A BÜK Elnöksége bizottságot hoz létre a megbízási jogviszony időtartama alatt megszűnt megbízásokkal kapcsolatos ügyvédi munkadíj vitákra. A bizottság kizárólag az ügyfél kérelmére indult ügyben jár el. Az egyeztetési eljárás keretében a kamara ajánlást fogalmaz meg.

Az egyeztetési eljárás lefolytatására a BÜK elnöke javasolhatja az érdekelteknek mediátor ügyvédek igénybevételét.

1998. Eln. 470/5/12.

Egyéni ügyvéd irodája jogutód nélküli megszűnésére csak akkor kerülhet sor, ha a megszűnésről rendelkező okirat rendelkezik az iratok sorsáról, a megbízások folytatásáról, a letétek kezeléséről, az irodával fennálló munkaviszonyok rendezéséről, az iroda vagyonáról. Ezért ezen kérdéseket az alapító okiratban kötelező rendezni.

1996. Eln. 470/8/119.

1. Ingatlanra vonatkozó bármilyen szerződést az ügyvéd csak 30 napnál nem régebben kiállított tulajdoni lap másolat alapján készíthet el, ezen tulajdoni lappal egyenértékű az okiratszerkesztő ügyvéd, vagy irodája által a Takarnet programról lehívott tulajdoni lap másolat. Az aláírás napján meg kell követelni a legalább előző napon kiállított tulajdoni lap átadását. A tulajdoni lapnak, illetve a tulajdoni lap fénymásolatának az ügyvédi iratoknál kell maradnia.

2. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely saját vagy irodája közreműködésével jött létre. Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, továbbá, hogy az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

3. Az ügyvéd azt megelőzően, hogy az adásvételi szerződést elkészíti, illetve azt ellenjegyzi, köteles a felek személyazonosságát ellenőrizni.

A személyazonosság igazolására az alábbi adatok szolgálhatnak:
– természetes személy esetén családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt: név); neme; születési helye és ideje; anyja leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban: anyja neve),
– jogi személy esetén a cég neve, székhelye, a képviseletére jogosult személy megjelölése, és a bírósági cégnyilvántartási száma.

Ezen adatok igazolására az alábbi iratok szolgálhatnak
– természetes személy esetén a személyazonosító igazolvány, és minden olyan hatósági igazolvány, amely a szükséges adatokat tartalmazza,
– jogi személy esetén a hatályos cégkivonat és az aláírási címpéldány.

Szükség esetén indokolt bekérni az ingatlanra vonatkozó egyéb iratokat (pl. közüzemi számlák, közös költség kimutatások, ún. nullás igazolások).

A felek adatait az adatkezelési szabályzat mellékletében szereplő adatlapon kell rögzíteni, az igazoló okmányokról – az ügyfél hozzájárulása esetén – fénymásolatot kell készíteni, és azt az ügyvédi iratok között elhelyezni.

4. Ha bármelyik szerződő fél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amelyeket a tulajdonjog átruházására vagy módosulására vonatkozó jogszabály és a jelen határozat a meghatalmazás alapján benyújtandó szerződéshez előír.

5. Amennyiben az eladó tulajdonjoga csak széljegyezve van, a szerződő felek figyelmét fel kell hívni erre a tényre, és a lehetséges jogkövetkezményekre és ezt a szerződésben vagy a tényvázlatban rögzíteni kell. Az átruházó fél korábbi szerződésének tartalmát rekonstruálható módon az ügyvédi iratoknál meg kell őrizni.

6. A szerződésnek az eredeti aláírásokkal ellátott példányain a kamara által nyilvántartott és az ügyvédek részére rendszeresített szárazbélyegzőt, valamint a “hagyományos bélyegzőt” is alkalmazni kell. A Földhivatalhoz ilyen alaki követelményekkel ellátott okiratot a jogszabályban meghatározott számú példányban kell benyújtani.

7. Ügyvédnek ingatlanközvetítő céggel vagy harmadik személlyel fennálló állandó megbízása az okiratszerkesztő ügyvédet nem mentesíti a jelen határozat 1-6. pontjaiban írt kötelezettségek betartása alól.

2003. Eln. 470/10/6.

Az ügyvédi megbízás megszűnését követően az ügyvéd iratkiadási kötelezettsége kizárólag az ügyfele felé áll fenn. Az ügyfél rendelkezése nélkül irat kiadása nem történhet meg, ha az ügyfél nem maga kéri az iratok kiadását, hanem az ügyet közvetítő (az ügyben együttműködő) ingatlanközvetítő, adótanácsadó, könyvelő, vagy ügyvédi iroda és a megbízás az ügyfél és az ügyvédi iroda között jött létre.

2004. Eln. 470/6/7.

Különbséget kell tenni az Iratkezelési Szabályzat szerinti
a) irat – okirat,
b) őrzött irat – irattárban őrzött okirat,
c) selejtezhető – nem selejtezhető irat között.

Ha a kiselejtezendő irattári tételben olyan iratok vannak, amelynek őrzési ideje még nem járt le, azokat az irattárban vissza kell tartani.

Meghatározott iratok nem selejtezhetők, pl.:
– a megőrzésre átadott iratok,
– az eredeti magán- és közokiratok,
– a maradandó értékű iratok,
– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény alapján az adatrögzítés során keletkezett, illetve birtokba jutott iratok,
– cégbejegyzési eljárásban az ügyvéd által elektronikus formába alakított eredeti okirat.

1997. Eln. 470/10/7.

A BÜK Elnökségének nincs hatásköre a tulajdonostársak közötti jogvita rendezésére. Amennyiben jogerős bírói ítélet kötelezi a tulajdonostárs ügyvédi irodát az ingatlan kiürítésére, akkor nyílik meg az ügyvédi kamarának a lehetősége arra, hogy igazgatási úton fellépjen az ügyvédi irodával szemben.

1999. Eln. 470/12/9.

Ügyvéd vagy ügyvédi iroda névtábláját annak a háznak a kapualjában köteles kihelyezni, ahol ügyvédi irodája működik. Nem kizárt, hogy további útbaigazító táblákat helyezzen ki az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda, ám ezeket csak akkor teheti meg, ha a tábla kihelyezése az ügyvédi reklám tilalmába nem ütközik. Önmagában az, hogy másik ügyvéd azonos háztömbben dolgozik, még nem jelent olyan érdeksérelmet, amely miatt a korábban működését megkezdő ügyvéd “útbaigazító” tábláját el kellene távolítani.

2003. Eln. 470/12/2.

Ha az alkalmazott ügyvéd az ügyvédi iroda tagjává válik, igazolni kell az ügyvédi iroda megfelelőségét a létszámváltozásra tekintettel.

2004. Eln. 470/3/4.

Az irodahasználatot megszűntnek kell tekinteni, ha a helyiség használatának a jogcíme megszűnt. A helyiség használatának jogcímét azon a napon kell megszűntnek tekinteni, amelyen
– a használati jogcím megvonását tartalmazó, elfogadott nyilatkozat (pl. felmondás) szerint megszűnik (pl. felmondási idő lejárta),
– a használati jogcímet megszüntető hatósági, bírósági határozat jogerőre emelkedik.

Ha az ügyvéd az iroda használat jogcímének megszűntét követő napon másik irodahasználattal nem rendelkezik, az ügyvédet a nyilvántartásból törölni kell.

2006. Eln. 470/2/16.

Az Elnökség fenntartja azon korábbi döntését, hogy ügyvédi tevékenység folytatására szolgáló irodában más tevékenység nem folytatható, így az ilyen célú helyiség(csoport) gazdasági társaság székhelyéül nem szolgálhat.

2013. Eln. 470/5/18.

Az ügyvéd irodahelyiségének megfelelőségéről (PDF)

2000. Eln. 470/5/11.

Egy ügyvédi irodának több irodavezetője is lehet. Az irodavezetők száma megegyezhet a tagok számával. Az alapszabályban azonban rendelkezni kell arról, hogy melyik irodavezető képviseli harmadik személyekkel szemben az ügyvédi irodát, illetve rendelkezni kell az irodavezetők belső munkamegosztásáról, így különösen a munkáltatói jogok gyakorlásáról, az utalványozási jogról. Az alapszabályban az irodavezetők hatáskörét úgy kell szabályozni, hogy hatásköri összeütközésre ne kerüljön sor.

2005. Eln. 470/11/15.

Ha ügyvédi irodának magyar ügyvéd, és európai közösségi jogász tagja is van, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyvédi iroda vezetője lehet az európai közösségi jogász tag is.

1993. Eln. 468/6/2.

Ügyvédjelölt is csak megkülönböztető névvel jegyezhető be, ha azonos névvel a kamara területén működik ügyvéd vagy ügyvédjelölt.

1995. Eln. 470/5/2.

Az ügyvédjelölt részére az oktatáson résztvétel kötelező. A szakmai oktatás két fő részből áll. Az első rész oktatási programja az ügyvédséggel kapcsolatos szabályok, állásfoglalások megismerése. Ez alól az oktatási rész alól felmentés nem adható. Az oktatás első része kettő féléven át tart, összesen nyolc előadást foglal magában, melyből a jelölteknek legalább hat előadáson kell részt venniük és azt igazolniuk. Amennyiben a meghatározott számú résztvételt nem teljesítik, úgy szakvizsgára nem bocsáthatók, a kamara az igazolást nem adja ki.

Az oktatás első részére az az ügyvédjelölt iskolázható be, akinek az eskütételére legkésőbb szeptember 20. napjáig sor kerül. Folyamatban lévő oktatásba csak az az ügyvédjelölt kapcsolódhat be, aki igazolást hoz arról, hogy bírósági vagy ügyészségi fogalmazóképzésben milyen oktatási szakaszokban vett részt. Ez esetben az ügyvédjelöltnek különbözeti beszámolót kell tennie.

Ha az ügyvédjelölt a folyamatban lévő oktatásba bekapcsolódni (a szeptemberi határidő eltelte miatt) nem tud, és gyakorlati idejéből egy évnél rövidebb idő van hátra, a szakvizsgára jelentkezéséhez szükséges igazolás részére csak akkor adható ki, ha az éves kötelező kamarai képzés anyagából külön bizottság előtt megfelelő eredménnyel beszámol.

Az ügyvédjelölti oktatás második része az ELTE JOTOKI által bonyolított szakmai oktatás, amelyen a szakvizsgához szükséges jogterületek oktatása folyik. A jelölti oktatás második része alól felmentés akkor adható, ha az ügyvédjelölt más jogterületről érkezett és ezen a területen legalább egy éves joggyakorlati időt töltött.

Az Ügyvédi Hivatás Magatartási Szabályai oktatási csomag valamennyi ügyvédjelöltre kötelező. A szakmai rész meghatározott részei szabadon választhatók.

Az oktatás költségei a munkaadó ügyvédet és az ügyvédjelöltet terhelik.

Az ügyvédjelölt a jogi szakvizsgára történő jelentkezéshez szükséges igazolást akkor kaphatja meg, ha a kötelező szakmai oktatás (első rész) legalább kétharmad részén, igazoltan részt vett. A BÜK mindaddig megtagadja a szakvizsgára jelentkezéshez szükséges kamarai igazolás kiadását, amíg az ügyvédjelölt az oktatás első (szakmai, kötelező) részét nem teljesítette. A JOTOKI által szervezett tanfolyamon (ügyvédjelölti oktatás második részén) való résztvételt a JOTOKI ellenőrzi létszámellenőrzéssel és folyamatos dolgozatokkal, az ellenőrzés eredményéről a BÜK-t tájékoztatja. A tájékoztatás alapján a BÜK megtagadhatja a szakvizsgára jelentkezéshez szükséges igazolás kiadását annak a jelöltnek, aki a tanfolyami résztvételi és beszámolási kötelezettségét nem teljesítette35. A JOTOKI az ügyvédjelöltek közül azoknak adhat igazolást a tanfolyam elvégzéséről, akik 17 előadásból 3 előadáson, 9 előadásból 2 előadáson, 12 előadásból 2 előadáson hiányoztak. Az ezt meghaladó igazolt vagy igazolatlan hiányzás esetén a tanfolyam elvégzése nem igazolható.

1996. Eln. 470/2/2.

A BÜK ügyvédjelöltjei számára mindenféle bélyegző használata tilos. A kamara kötelezi az ügyvédjelölteket, hogy ezen határozat hatályba lépésétől számított nyolc napon belül az általuk esetleg használt bélyegzőt szolgáltassák be.

Az ügyvédjelölti bélyegző használata fegyelmi vétséget valósít meg.

Amennyiben az ügyvédjelölt munkaadója a bélyegző használatáról tud és ezzel szemben nem lép fel, az ügyvédjelölttel egy sorban tartozik fegyelmi felelősséggel.

1996. Eln. 470/4/1.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége kötelezi az ügyvédjelölteket alkalmazó egyéni ügyvédeket, illetve ügyvédi irodákat, valamint az ügyvédjelölteket, hogy a munkaviszonyuk megszűnését nyolc napon belül – külön-külön – jelentsék be az ügyvédi kamarához. Az egyéni ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve az ügyvédjelölt a bejelentéssel egyidejűleg közölni tartozik, hogy az ügyvédjelölti igazolvány kinek a birtokában maradt. A munkaadó, illetve az ügyvédjelölt köteles az ügyvédi igazolványt a munkaviszony megszűnésétől számított nyolc napon belül az ügyvédi kamaránál leadni.

A bejelentés illetve az ügyvédjelölti igazolvány leadásának elmaradása fegyelmi felelősségre vonással jár.

1997. Eln. 470/3/1.

A szakvizsgára jelentkező ügyvédjelölt kizárólag a kamarai nyilvántartásba vétel időpontjától számított időt számíthatja be a joggyakorlata tartalmába. A jogi előadó fogalma nem azonos az ügyvédjelölttel. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda által alkalmazott jogi előadó az ügyvéd vagy ügyvédi iroda által vállalt megbízásos jogviszonyban képviselőként vagy a képviselő helyetteseként nem járhat el.

1998. Eln. 470/9/2.

Az ügyvédjelölti felvételkor a kamara felvételi bizottságának azokat a jelentkezőket kell meghallgatnia, akik az államvizsga bizonyítvány keltétől számított három év után jelentkeznek ügyvédjelölti felvételre.

2001. Eln. 470/9/7.

A szakvizsgára bocsáthatóság szempontjából az ügyvédi irodában a jelölti felvétel előtt eltöltött bármilyen tevékenység a jelölti időbe nem számít be.

2005. Eln. 470/2/5.

Az EU közösségi jogász jogosult ügyvédi iroda alapítására, de ha az irodának csak EU közösségi jogász tagja van, az nem ügyvédi iroda, hanem csupán “iroda”. Az ilyen iroda jogi feladatot ellátó alkalmazottja nem ügyvédjelölt.

A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a “más jogi munkakörben foglalkoztatott jogász” tehet szakvizsgát, a R. 3. § c) és f) pontja egybevetéséből azonban az következik, hogy ilyen esetben a joggyakorlatot nem az ügyvédi kamara igazolja.

Ezért a Budapesti Ügyvédi Kamara csak ügyvédnél vagy ügyvédi irodában ügyvédjelöltként alkalmazott személy joggyakorlatát igazolja. Ezt meghaladó körben annak vizsgálata, hogy az EU közösségi jogászok irodájában más jogi munkakörben foglalkoztatott személy joggyakorlata miként igazolható, illetve vehető figyelembe a szakvizsgára bocsátás szempontjából, a Jogi Szakvizsgabizottság, illetve a jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdés.

2005. Eln. 470/2/6.

A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 2. § (3) bekezdésének rendelkezésétől, miszerint a doktori képzés idejéből legfeljebb 12 hónap számítható be a joggyakorlati időbe, eltérni nem lehet. Az ügyvédjelölt oktatás az 1995. Eln. 470/5/2. sz. elnökségi határozatnak az 1998. Eln. 470/6/6. sz. határozattal megállapított szövege szerint két részből áll, az első rész (az ügyvédséggel kapcsolatos szabályok oktatása – két félév, 8 előadás) alól felmentés nem adható.

Az Elnökség álláspontja szerint ettől a rendelkezéstől PhD képzés esetén sem lehet eltérni.

A fent hivatkozott elnökségi határozat szerint az ügyvédjelölti oktatás második része (ELTE JOTOKI előadások – a vizsgatárgyak valamelyikéből) alól adható felmentés, ha az ügyvédjelölt más jogterületről érkezett és ezen a területen legalább egy éves joggyakorlati időt töltött.

Az Elnökség álláspontja szerint, ezen rendelkezés értelmében a doktori képzésen való résztvétel abban az esetben alapoz meg felmentési lehetőséget az ügyvédjelölti képzés ezen második része alól, ha a doktori képzés idejéből beszámítható idő az adott esetben eléri a 12 hónapot.

2000. Eln. 470/9/6.

Ügyvédjelölt konkrét ügyben nem tehet sajtónyilatkozatot, sajtószóvivő – ügyintézés kapcsán – nem lehet, ügyvéd ügyintézését nem értékelheti. Alkalmazott ügyvéd sajtónyilatkozatot jogosult tenni.

1997. Eln. 470/3/8.

Ügyvédi iroda, annak tagja, és az egyéni ügyvéd BÜK-nél regisztrált neve gazdasági társaság cégszövegében nem tüntethető fel.

1998. Eln. 470/9/8.

Az ügyvédi iroda nevében kizárólag ügyvédi tevékenységre utalás szerepelhet. Az ügyvédi törvény rendelkezéseitől eltérő névhasználat nem engedélyezhető.

2003. Eln. 470/9/14.

Az Elnökség hozzájárul ahhoz, hogy az ügyvédi irodában bekövetkező tagi (létszám)változásokkor, ne legyen kötelező a névváltoztatás. Az iroda nevében mindaddig szerepelhet az alapító tag neve, amíg ennek polgári jogi feltételei fennállnak, és az alapító tag más keretek között nem folytat ügyvédi tevékenységet.

Később MÜK szabályzat módosítását fogja kezdeményezni a kérdésben.

2005. Eln. 470/11/14.

Ha ügyvédi irodának magyar ügyvéd, és európai közösségi jogász tagja is van, az iroda nevében legalább egy magyar ügyvéd tag családi nevének szerepelnie kell. Ez esetben az európai közösségi jogász tag neve szerepelhet az ügyvédi iroda nevében. Arra vonatkozóan, hogy az európai közösségi jogász tag neve az iroda nevének első tagja, vagy sem, a tagok megállapodása az irányadó.

2005. Eln. 470/12/2.

Az Elnökség a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai számára a jogügyletek biztonságosságának erősítése érdekében az alábbi ajánlást teszi:

1. Az okiratszerkesztő ügyvéd az ügyfelek személyazonosságát a személyazonosításra szolgáló okmány alapján köteles megállapítani. A személyazonosság igazolására felhasznált okmány érvényességének ellenőrzésére az ügyvéd nem köteles, de ha az ügyvéd a személyazonosítás során szokatlan körülményt észlel, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az ügyvéd számára lehetővé tett ellenőrzési módokat (pl. hatósági nyilvántartóktól ún. adatlekérdezés) igénybe kell venni.

2. A gazdasági társaság alapításakor az alapítók által a jogszabály kötelező előírása alapján tett, és az alapítók felelőssége alá tartozó nyilatkozatok (pl. a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozat, vagy a korlátlan felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozat, stb.) tartalmának valódiságát a létesítő okiratot szerkesztő ügyvéd nem jogosult és nem köteles ellenőrizni. Ha a nyilatkozat tartalma az ügyvéd egyéb tudomása szerint valótlan, az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést.

3. Az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést az okirat szerkesztéséhez, ha
a) tudomása szerint az okirat jogszabálysértő célra irányul,
b) a fél a személyazonosság megállapításához nem szolgáltat adatot,
c) a fél a személyazonosság ellenőrzésekor érvénytelen okmányt használ fel.

4. Az okiratszerkesztő ügyvéd taggyűlési (közgyűlési) jegyzőkönyvben a taggyűlés (közgyűlés) helyeként a taggyűlés (közgyűlés) megtartásának valóságos helyét (címét) köteles rögzíteni.

5. Ügyvédi tevékenység folytatására szolgáló irodában más tevékenység nem folytatható, így az ilyen célú helyiség(csoport) gazdasági társaság székhelyéül nem szolgálhat.

6. Az okiratszerkesztő ügyvéd – papíralapú okirat esetén – legalább egy-egy eredeti példányt köteles minden szerződő félnek dokumentáltan átadni.

7. Az okiratszerkesztő ügyvéd a szerződéskötési szándék valódiságát szokatlan körülmény észlelése esetén köteles vizsgálni. A szerződéskötés motivációjának, gazdasági hátterének vizsgálata az ügyvédnek nem kötelessége.

8. Az okiratszerkesztő ügyvéd köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a szerződés aláírása előtt az okiratot olvassák el. A figyelmeztetés és/vagy az okirat elolvasásának megtörténtére az okiratban vagy az ügyvédi megbízási szerződésben (tényvázlatban) utalni kell.

9. Nincs annak jogi akadálya, hogy az ügyleti akaratot nyilvánító szerződő felek bármelyike helyett a szerződéskötés során meghatalmazott járjon el. Ebben az esetben a meghatalmazásnak ugyanolyan alakiságoknak kell megfelelnie, mint a készítendő okiratnak.

Az ügyvéd meghatalmazott eljárása esetén a meghatalmazás megfelelőségét, valamint a meghatalmazott személyazonosságát köteles ellenőrizni, szabályos meghatalmazás esetén a meghatalmazó szerződéskötési szándékát az ügyvéd nem vonhatja kétségbe.

10. Ha az ügyletkötés előkészítése során harmadik személy – közvetítő – jár el, az okiratszerkesztéssel megbízott ügyvéd akkor is köteles a szerződő felek szerződéskötési szándékát közvetlenül megismerni, és a feleknek a szükséges jogi tájékoztatást megadni.

11. Gazdasági társaságot, egyéb szervezetet létesítő okirat módosítására, illetve társasági részesedés átruházására szolgáló szerződést az ügyvéd csak akkor készíthet, ha

a) a szerző fél rendelkezésére bocsátja a cég, szervezet nyilvántartását végző bíróság hiteles igazolását a cég, szervezet hatályos adatairól, vagy
b) az ügyvéd dokumentáltan ellenőrizte a cég/szervezet nyilvántartásban szereplő adatait.

12. Az okiratszerkesztő ügyvédet nem terheli felelősség abból az okból, hogy a szerződő felek az okiratban foglaltakat nem teljesítették.

Az ügyvédjelöltek oktatására vonatkozó határozatokat lásd a Jelöltek címszó alatt.

2005. Eln. 470/5/2.

Az Összeférhetetlenségi Bizottság az Elnökség tanácsadó szerve. Azokban az ügyekben, amelyekben az Elnök az Összeférhetetlenségi Bizottság eljárását kéri, a Bizottság elnökségi határozat javaslatot terjeszt az Elnökség elé, az összeférhetetlenségi kérdésben a bizottság javaslata alapján az Elnökség dönt.

2005. Eln. 470/5/3.

Gazdasági társaságban és más szervezetben az ügyvéd tagsága semmilyen módon nem akadályozza az ügyvéd szerződéskötésben való közreműködését, ideértve az ellenjegyzést is, azzal, hogy az ügyvéd a társaságbani tagságáról külön köteles tájékoztatni a másik szerződő felet.

2005. Eln. 470/6/3.

Nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel:
a) társasházi közös költség tartozás behajtására a társasház megbízásának teljesítése, akkor sem, ha a társasház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát maga készítette,
b) szakfordítói képesítéssel is rendelkező ügyvéd által (a törvényi feltételek birtokában) végzett jogi szakfordítói, tolmácsi tevékenység,
c) ügyvéd egyetem tanársegédjeként az egyetem rektori hivatalához tartozó oktatásszervezési egység munkájában is részt vesz.

2005. Eln. 470/6/4.

Ha szerződéskötés során a feleket nem képviselte külön ügyvéd, az okiratot szerkesztő ügyvéd nem járhat el később a szerződésből eredő jogvitában az egyik fél képviselőjeként.

2004. Eln. 470/5/5.

Az Elnökség álláspontja szerint ügyvéd által készített szerződés-minta adatokkal kitöltése után a szerződés nem tekinthető ügyvédi közreműködéssel elkészítettnek.

A web-áruház keretében az ügyvéd közreműködése, és ennek meghirdetése a reklámtilalmakba is ütközik.

2005. Eln. 470/5/1.

Ügyvéd, ügyvédi iroda álláshirdetése nem tartalmazhat az ügyvéd, ügyvédi iroda tevékenységére, kapcsolatrendszerére történő utalást, burkolt, illetve közvetett reklámot.

2005. Eln. 470/6/15.

Az Elnökség álláspontja szerint a bíróság által az ellenérdekű félre hárított ügyvédi munkadíjról külön számlát kiállítani nem kell, a bírósági ítéletet számlát helyettesítő okmánynak kell tekinteni.

1995. Eln. 470/5/13.

1996. január 1-jétől a Budapesti Ügyvédi Kamarához tartozó ügyvédek csak a kamara által szigorúan nyilvántartott, egységes, ún. szárazbélyegzőt használhatnak az okiratok ellenjegyzéséhez.

A bélyegzők elkészíttetéséről a kamara fog gondoskodni, a költségeket az igénylő ügyvédnek kell megfizetnie.

1996. Eln. 470/6/5.

A BÜK Elnöksége az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet55 módosításáról szóló 1994. évi V. törvény 9. §-ában szabályozott okiratok ügyvédi ellenjegyzésének formai kellékeként 1996. október 1-jétől előírja a szárazbélyegző használatát.

2005. Eln. 470/6/13.

Az ügyvédnek a működéséhez szükséges egy szárazbélyegzőn felül további egy (összesen max. kettő) bélyegzője akkor lehet, ha érvényesen nyilvántartott alirodával rendelkezik.

1995. Eln. 470/2/1.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége a kamarai tagság szünetelése érdekében előterjesztett kérelem kötelező tartalmi elemeként előírja, hogy a kérelmező jelentse be
– ki veszi át a folyamatban lévő ügyei intézését,
– van-e ügyvédjelöltje,
– 90 napon belül átveszi-e a helyettesként eljáró ügyvéd az ügyvédjelöltet, a bejelentéstől függően tájékoztatja az ügyvédjelöltet, hogy kilencven napon belül kössön új munkaszerződést, ellenkező esetben az BÜK az ügyvédjelölti névjegyzékből a jelöltet törli, a törléssel együtt igazolványát le kell adnia.

A szünetelés engedélyezését kérő ügyvéd köteles a helyettesítését vállaló ügyvéd teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát csatolni arról, hogy a helyettesítő ügyvéd milyen ügyeket illetve letéteket vett át, és vállalja a szünetelő ügyvéd helyett az ügyekben a tárgyalások ellátását, a posta átvételét, a letétek kezelésének feltételeit, az ügyvéd pénzeinek kezelését.

Az ügyvédi tevékenységét két évet meghaladóan szüneteltető ügyvéd a szünetelés megszűnésekor, az ügyvédi tevékenység folytatása iránti kérelemmel egyidejűleg köteles igazolni, hogy az Ügyvédi törvény 13. § szerinti felvételi követelményeknek megfelel.

1998. Eln. 470/9/7.

A tevékenységét szüneteltető ügyvéd – a szünetelés időtartama alatt – ügyvédi irodát nem alapíthat, illetve már meglévő ügyvédi irodába tagként nem léphet be, nem léphet át. Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése illetve felfüggesztése ideje alatt kamarai (tagi) átjegyzés sem kérhető.

2002. Eln. 470/9/7.

A tagsági jogviszony szünetelésének kezdetekor elvégzendő kamarai adminisztratív és őrzési feladatok elvégzésére kialakított eljárási rend értelmében a szünetelésről szóló kamarai határozat kézhezvétele előtt le kell adni az ügyvédi bélyegzőt és igazolványt, amelyeket a titkárságon megfelelő módon, zártan őriznek a tagsági jogviszony szünetelése alatt.

2005. Eln. 470/2/4.

Ha az ügyvéd szüneteltetni kívánja tevékenységét, előtte igazolnia kell, hogy nincs kamarai tagdíj és biztosítási díj tartozása.

Az ügyvédi tevékenység szünetelése illetve felfüggesztése az ügyvéd adatváltozás-bejelentési kötelezettségét nem érinti.

1996. Eln. 470/6/3.

Azok az ügyvédek, akiket bármely ügyvédi kamarából a bejegyzési kérelmük előterjesztését megelőző öt éven belül, tagdíj nemfizetés miatt töröltek, a kamarai tagdíjat a következők szerint kötelesek fizetni:

Az ügyvédi kamarai bejegyző határozat és az ügyvédi eskü letétele közötti időben kötelesek a BÜK pénztárába az évre érvényes tagdíjat egy évre előre befizetni.

1999. Eln. 470/4/1.

Tagdíj

1. A kamarai tagdíj összege negyedévenként 15.000,- Ft, egy évre 60.000,- Ft.

1.1. A negyedéves tagdíj megfizetésének határideje a negyedév első hónapjának utolsó napja.

1.2. A negyedéves tagdíjat abban az esetben is teljes összegben kell megfizetni, ha az ügyvéd tagsága az adott negyedéven belül keletkezik, illetve szűnik meg.

1.3. Az éves kamarai tagdíjat a tárgyév január 31. napjáig egy összegben befizető ügyvéd kedvezményt kap. Ebben az esetben a kedvezményes tagdíj összege 55.000,- Ft/év. A kedvezmény csak akkor jár, ha a kedvezményes tagdíj összege január 31. napjáig a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába befizetésre kerül, vagy a Budapesti Ügyvédi Kamara számlájára beérkezik.

Rendkívüli tagdíj

2. A rendkívüli kamarai tagdíj összege 25.000,- Ft/év, amely összeget azok a kamarai tagok kötelesek megfizetni, akik sem bűnügyi védői, sem a pártfogó ügyvédi kirendelés névjegyzékébe nem kérik a felvételüket.

2.1. A rendkívüli tagdíj megfizetésének határideje: a tárgyév március 31. napja.

2.2. A bűnügyi védői és pártfogó ügyvédi kirendelési névjegyzékre felvétel érdekében minden évet megelőző november 30. napjáig lehet nyilatkozatot leadni, amelynek elmaradása esetében a Budapesti Ügyvédi Kamara úgy tekinti, hogy a korábbi évben leadott nyilatkozatot a tag változatlanul fenntartotta, és ennek alapján készíti el a névjegyzéket. A névjegyzék év közben nem változtatható, a rendkívüli tagdíj vissza nem igényelhető.

Nyilvántartásba vételi díj

3. A Budapesti Ügyvédi Kamarába történő bejegyzéssel egyidejűleg a mindenkori éves kamarai tagdíj 300 %-ának megfelelő összegű nyilvántartásba vételi díjat kell megfizetni. A nyilvántartásba vételkor fizetendő díj összege magában foglalja a bejegyzéssel kapcsolatos költségeket, valamint a bejegyzés naptári évének kamarai tagdíját és rendkívüli tagdíját is.

3.1. A díj megfizetésére a más területi kamarából átjegyzését kérő ügyvéd is köteles.

3.2. A Budapesti Ügyvédi Kamarában már regisztrált alkalmazott ügyvéd, ügyvédi bejegyzésekor a nyilvántartásba vételkor fizetendő rendkívüli díjat nem fizeti.

3.3. Ha a bejegyzésre kerülő ügyvéd a bejegyzését megelőzően bármikor, összesen legalább 24 hónapon keresztül ügyvédjelölt volt az ország bármely kamarájában, a 3. pontban megjelölt összeg 50%-át köteles a regisztráláskor megfizetni.

Kedvezmények

4. A Budapest Ügyvédi Kamara azon tagjai, akik a tárgyévet megelőző naptári év december 31. napjáig betöltötték a 75. életévüket, a kamarai tagdíj megfizetése alól mentesülnek.

Az alanyi jogon tagdíjfizetés alól mentesített ügyvéd azonban szabadon dönthet arról, hogy a kamarai tagdíj összegét befizeti, mely összegeket a kamara külön tartja nyilván és kizárólag idős ügyvéd támogatására fordíthatja.

5. A Budapesti Ügyvédi Kamara azon tagja, aki 90 napot meghaladóan keresőképtelen, illetve testi fogyatékossággal végzi tevékenységét, vagy gyermekgondozási segélyben részesül, jövedelmi viszonyaira tekintettel az Elnökségtől kérheti tagdíjmentesség, illetve tagdíjkedvezmény megadását.

5.1. A kérelemben igazolni kell a tagdíjmentességre, illetve a tagdíjkedvezményre alapot adó okot, valamint azokat a – kérelem előterjesztését megelőző tizenkettő hónapban fennálló – jövedelmi viszonyokat, amelyekre tekintettel a fizetési kedvezményt kérik. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a megelőző tizenkettő hónapban milyen összegű, a személyi jövedelemadó alapját képező jövedelemmel rendelkezett.

5.2. A kérelem elbírálásakor az Elnökség a tagdíjmentességre, tagdíjkedvezményre alapul szolgáló ok súlyának, valamint a kérelmező személyi, vagyoni körülményeinek mérlegelésével határoz.

Ügyintézési pótdíj

6. A kamarai tagdíj, rendkívüli tagdíj késedelmes befizetése esetében a Budapesti Ügyvédi Kamara írásban felszólítja a késedelembe esett tagot a teljesítésre.

6.1. Az elmaradt tagdíj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás eredménytelensége esetén a késedelembe esett tag ügyintézési pótdíjat köteles fizetni.

6.2. Az ügyintézési pótdíj összege 1.000,- Ft, amely minden nem határidőben fizetett díj alapján, a késedelem minden megkezdett 30 napja után kerül kiszámításra.

A kamarai tagság szünetelése alatt fizetendő díj

7. Az ügyvédi kamarai tagság szünetelésének, illetve az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt tagdíjként a mindenkori kamarai tagdíj 50%-át kell megfizetni.

Az alkalmazott ügyvédek által fizetendő díj

8. Az alkalmazott ügyvédekre a jelen határozat alkalmazása körében – a 2. pontban írt rendelkezések kivételével – az ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az európai közösségi jogász által fizetendő díj

9. Az európai közösségi jogászokra a díjfizetés tekintetében az ügyvédekre vonatkozó, 1-3. pont alatti szabályok alkalmazandók.

Ha a korábban külföldi jogi tanácsadóként nyilvántartott személy kéri európai közösségi jogászként történő nyilvántartásba vételét, külön nyilvántartásba vételi díjat az átjegyzéskor nem köteles fizetni, az átjegyzés napjától az európai közösségi jogászra megállapított nyilvántartás-fenntartási díj fizetési kötelezettsége van.

A külföldi jogi tanácsadó által fizetendő díj

10. Külföldi jogi tanácsadó a kamarai nyilvántartásba vételekor 2500 EURO-nak megfelelő forintösszeget, mint regisztrációs díjat fizet. A nyilvántartásba vett külföldi jogi tanácsadó minden megkezdett évben 500 EURO forint ellenértékének megfelelő összegű éves nyilvántartási díjat fizet. Ha az éves kamarai nyilvántartási díj megfizetésével a külföldi jogi tanácsadó késedelembe esik, a teljesítésre történő két írásbeli felhívás eredménytelensége esetén a külföldi jogi tanácsadó a nyilvántartásból törölhető.

Ügyvédjelöltek után fizetendő díjak

11. A Budapesti Ügyvédi Kamarába történő ügyvédjelölti bejegyzés, illetve átjegyzés kérelmezése esetén az ügyvédjelölt 40000,- Ft nyilvántartásba vételi díjat köteles fizetni. Ezen összeg megfizetését az ügyvédjelölt munkáltatója átvállalhatja.

11.1. Az ügyvédjelölt munkáltatója a Budapesti Ügyvédi Kamaránál nyilvántartott ügyvédjelölt után – az alkalmazás teljes ideje alatt, illetve ha az alkalmazás megszüntetése a kamaránál nem került bejelentésre – negyedévente, a mindenkori ügyvédi tagdíj 30 %-ának megfelelő összeget köteles fizetni.

11.2. A jelen pontban meghatározott összeg késedelmes megfizetése, vagy a fizetési kötelezettség elmulasztása a tagdíjfizetési kötelezettség késedelmes vagy nem teljesítése esetére megállapított jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a munkáltatói jogkört gyakorló ügyvéddel (irodavezetővel) szemben kell alkalmazni

11.3. Az ügyvédjelöltet alkalmazó ügyvédi iroda vagy ügyvéd a jelölt jogi diplomájának megszerzését követő ötödik évtől az alkalmazott ügyvédek után fizetendő mindenkori nyilvántartási díj 2/3-ának megfelelő összeget köteles fizetni az ügyvédjelölt után.

Önkéntes tagdíjkiegészítés

12. A Budapesti Ügyvédi Kamaránál nyilvántartásba vett ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, európai közösségi jogász önként felajánlott tagdíjkiegészítéssel támogathatja a kamarai oktatási és továbbképzési feladatok hatékonyabb megoldását, konferenciák és külföldi tanulmányutak szervezését. Az önkéntes tagdíjkiegészítés legalacsonyabb összege: 10.000,- Ft/fő/év.

Bizonylat

13. A Budapesti Ügyvédi Kamara a tagdíj, rendkívüli tagdíj, nyilvántartásba vételi díj, nyilvántartás-fenntartási díj, önkéntes tagdíjkiegészítés, illetve az ügyvédjelöltek után fizetendő nyilvántartásba vételi díj és alkalmazási díj befizetése ellenében számlát bocsát ki.

A rendelkezés hatálya

14. A jelen határozatban foglaltak 2005. január 1. napjától alkalmazandók.

2005. Eln. 470/2/7.

Az Elnökség kinyilvánítja, hogy a rendes tagdíj megfizetése alóli mentesítés esetén a kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a mindenkori tagdíj mértéke 80 %-át.

A kedvezmény mértéke (50-80% között) az eset összes körülményeire tekintettel kerül megállapításra.

A 80 %-ot meghaladó mértékű kedvezmény csak kivételesen, az Elnök javaslatára, különös méltánylást érdemlő esetben adható.

A rendkívüli tagdíj megfizetése alóli mentesség csak egészségügyi okból, kivételesen biztosítható, a mentesség azonban a rendkívüli tagdíj teljes összegére kiterjed.

2006. Eln. 470/2/13.

Ha az ügyvédjelölt igazoltan gyesen, vagy gyeden van, és leadja az ügyvédjelölti igazolványát, az őt alkalmazó ügyvédi iroda által fizetendő nyilvántartási díj 80%-ára kedvezmény biztosítható.

1997. Eln. 470/1/6.

Átjegyzésnél új erkölcsi bizonyítványt kell kérni, az ügyvéd kötelező biztosítását körültekintően kell ellenőrizni, az előző kamarától az átjegyzést kérő ügyvéd anyagát fénymásolatban el kell kérni.

2000. Eln. 470/9/5.

Egyéni ügyvédi felvételénél, illetve egyszemélyes iroda alakulásánál szükséges, hogy az ügyvéd helyettest nevezzen meg, akinek elfogadó nyilatkozatát a felvételi kérelemhez csatolni kell.

2005. Eln. 470/5/1-b.

Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésekor a kamara az érintett ügyvédet törli a nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja. A nyilvántartásból törlés iránt a BÜK főtitkára, vagy az általa kijelölt titkár intézkedik, az intézkedésben pontosan megjelölve a törlés alapját képező, kamarai tagság megszűnéséhez vezető okot, és az ok beállásának napját (hatályát).

A kamarai tagság megszűnésének napja: az Ütv. 20. (1) bekezdés a)-g) pontokban szabályozott esetben a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének napja, kizárás esetében a kizárásról rendelkező kamarai határozat jogerőre emelkedésének napja, halál esetében a haláleset napja.

Ha a kamarai tagság megszüntetéséről a BÜK határozatot hozott, a nyilvántartásból törlésre főtitkári (titkári) intézkedés azzal a nappal tehető, amelyen
a) a jogerős határozatot (vagy a jogerőre emelkedésről szóló értesítést) az érintett ügyvéd kézhez vette,
b) a határozat átvételének megtagadása esetén azon a napon, amikor az érintett ügyvéd az átvételt megtagadta,
c) eredménytelen kézbesítés (“nem kereste”) esetén a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot követő napon,
d) ismeretlen helyen tartózkodó címzett esetében azon a napon, amelyen a kézbesítési ügygondnok a határozatot átvette.

Ha az érintett ügyvéd a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, a nyilvántartásból addig nem törölhető, amíg a bírósági eljárás a megtámadott határozat végrehajtására – jogszabály előírása folytán – halasztó hatállyal van. Ha a bíróság az érintett ügyvéd keresetét elutasította, a nyilvántartásból törlés iránt a jogerős bírósági ítélet kézhezvétele napján lehet intézkedni, a tagság megszűnéséhez vezető ok beálltának napját a bíróság által felülvizsgált határozat szerint kell megállapítani.

A nyilvántartásból törlés napján a törölt ügyvéd nevét, és a törléshez vezető ok beálltának napját (hatályát) közzé kell tenni a BÜK honlapján.

2004. Eln. 470/2/7.

Az Elnökség álláspontja szerint az Elnökség 1996. Eln. 470/8/1. sz. határozata egyértelmű atekintetben, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd ingatlanra vonatkozó szerződést csak harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat birtokában készíthet el, és ezen tulajdoni lappal egyenértékű az okiratszerkesztő ügyvéd, vagy irodája által a TakarNet programról lehívott tulajdoni lap másolat.

Amennyiben az ügyvédi iroda a TakarNet programhoz csatlakozás előfizetője, az ügyvédi iroda bármely tagja felhasználhatja az iroda által lekért tulajdoni lap másolatot, amennyiben ügyvéd az előfizető, az általa lekért tulajdoni lapot nem adhatja át más személynek.

Az ügyvédi ellenjegyzési jogot – amelyet törvény szabályoz – a TakarNethez csatlakozás formája semmilyen módon nem befolyásolja.

2010. Eln. 470/2/26. sz.

Az Elnökség álláspontja szerint az Elnökség 1996. Eln. 470/8/1. sz. határozata egyértelmű a tekintetben, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd ingatlanra vonatkozó szerződést csak harminc napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat birtokában készíthet el, és ezen tulajdoni lappal egyenértékű az okiratszerkesztő ügyvéd, vagy irodája által a TakarNet programról lehívott tulajdoni lap másolat.

Amennyiben az ügyvédi iroda a TakarNet programhoz csatlakozás előfizetője, az ügyvédi iroda bármely tagja felhasználhatja az iroda által lekért tulajdoni lap másolatot, amennyiben ügyvéd az előfizető, az általa lekért tulajdoni lapot nem adhatja át más személynek.

Az ügyvédi ellenjegyzési jogot – amelyet törvény szabályoz – a TakarNet rendszerhez csatlakozás formája semmilyen módon nem befolyásolja.

A 2010. január 1. napjától a TakarNet rendszerből lehívott, “HIVATALOS CÉLRA FEL NEM HASZNÁLHATÓ” átlós felirattal ellátott tulajdoni lap az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztéséhez, illetőleg bármely más, az ingatlannal kapcsolatos szerződés szerkesztéséhez felhasználható.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tapasztalatai alapján, az ily módon lehívott tulajdoni lap nyomtatható, valamint a lehívás időpontját is tartalmazóan, adatbiztonságos módon elektronikusan menthető és archiválható.

1995. Eln. 470/2/2.

A Budapesti Ügyvédi Kamara a kamara helyiségeit – külső felhasználó részére – maximálisan 8 óra időtartamra, a következő díjtáblázat szerint bocsátja rendelkezésre:
– nagyterem: 144.000,- Ft + ÁFA,
– kisterem: 67.200,- Ft + ÁFA,
– a nagy- és kisterem együtt: 192.000,- Ft + ÁFA,
– klub: 96.000,- Ft + ÁFA.

Nyolc órán túli bérlet esetén egyedi díjszabás érvényes.

Az Elnökség felhatalmazza az Elnököt és a Főtitkárt, hogy külső használó részére történő bérbeadás esetén a fentiekben rögzített díjakat a rendezvény jellegétől függően 100%-kal megemelje.

Az ügyvédi kamara tagjai részére történő bérbeadás esetén a díj a fent megjelölt összeg 40%-a.

Az Elnökség rögzíti, hogy az ügyvédi kamara helyiségeit díjtalanul használhatja az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Független Jogászfórum, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Katonai Jogi Társaság.

Az Elnökség felhatalmazza az Elnököt és a Főtitkárt, hogy a helyiségek bérbe vételére vonatkozó kérelmeket egyedileg bírálja el, a fent részletezettek szerint.

1998. Eln. 470/11/7.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek díjazása az országgyűlési képviselők mindenkori javadalmazásához igazodik akként, hogy az Elnök az országgyűlési képviselők javadalmazásának 100%-át, a főtitkár és a fegyelmi főmegbízott a 80%-át, a többi tisztségviselő a 60%-át kapja.

1994. Eln. 469/3/9.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége felhatalmazza az Elnököt és a Főtitkárt, hogy az Ügyvédi Biztosító havi tájékoztatása alapján törlő határozatot adjanak ki azokkal a budapesti ügyvédekkel szemben, akik a biztosítási díjat nem egyenlítették ki. Az Elnök és a Főtitkár az ily módon törtölt ügyvédekről a törlést követő elnökségi ülésen köteles az Elnökségnek beszámolni.

1995. Eln. 470/6/1.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége kötelezi a BÜK bejegyzett jelöltjeit, hogy 1995. október 1. napjától kezdődően minden munkanapon 8-tól 15 óráig két ügyvédjelölt – kamarai beosztás szerint – köteles a BÜK épületében tartózkodni és ügyeletet ellátni.

Az ügyvédjelölt munkáltatója köteles gondoskodni a jelölt megjelenéséről. A kamara igazolást nem fogad el.

Az ügyeletet ellátó ügyvédjelöltek közül az egyik kizárólag a fiatalkorú bűnelkövetők előzetes letartóztatásának meghallgatására áll rendelkezésére. A másik ügyvédjelölt – kizárólag bírósági felkérésre – a bíróságon meg nem jelent kirendelt védő helyettesítését látja el.

Az ügyvédjelölt az ügyeleti idő alatt nem a kirendelt védő, hanem saját munkaadója nevében jár el, a kirendelési díj a munkaadót illeti.

2005. Eln. 470/5/1-c.

Az Elnökség rögzíti, hogy minden munkaszüneti napon, a BÜK azon tagjai útján, akik kérték a büntető ügyekben kirendelhető ügyvédek névjegyzékébe történő felvételüket, ügyeletet ad. Az ügyeleti rendszerben adott napon három ügyvéd biztosítja elérhetőségét, az ügyeletet teljesítő ügyvédek nevük ABC rendjében kerülnek sorra. Az ügyeletet teljesítő ügyvédek ügyeleti napja, neve és elérhetősége a BÜK honlapján olvasható.

1995. Eln. 470/2/7.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége rögzíti, hogy gazdasági társaság, illetve társadalmi szervezet esetében a társaságot, szervezetet képviselő ügyvéd helyzete a következőképpen alakul:

1. megbízónak a társaságot, szervezetet kell tekinteni, kivéve, ha a bejegyzés iránti kérelmet a bíróság elutasítja, vagy a kérelmező visszavonja és emiatt a társaság, szervezet nem jön létre,

2. az alapítók (amennyiben már nem a társaság, szervezet tagjai) kizárólag azokba az ügyvédnél kezelt iratokba (adatokba) tekinthetnek be, amelyek a társaság, szervezet alapításával kapcsolatosak,

3. a társaság, szervezet tagjai azokba az ügyvédnél kezelt iratokba tekinthetnek bele, amelyek megismerésére, megtekintésére a társaságra, szervezetre irányadó jogszabályi előírások értelmében jogosultak, vagy amelyeknek megismerését, megtekintését külön jogszabály nem zárja ki.

A gazdasági társaság (társadalmi szervezet) alapítóinak, tulajdonosainak a megbízott ügyvéddel szemben nincs meg az a joguk, hogy az ügyvéd és a társaság (szervezet) közötti megbízást megszüntessék.

A gazdasági társaság felszámolása esetén az ügyvédi megbízással kapcsolatos jogokat a felszámoló gyakorolja.

2004. Eln. 470/3/3.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettségre vonatkozó törvényi és kamarai (szakmai) szabályok tiltják az ügyvédi megbízás keretében végzett munka természetének és mennyiségének közlését is, kivéve, ha az ügyvéd és ügyfele közötti munkadíj vitában szükséges közölni az erre vonatkozó adatokat. Ilyen vitában az nem esik az ügyvédi titoktartási kötelezettség alá, hogy egy adott ügyben ki, milyen munkát végzett, és az mennyi ideig tartott.

1995. Eln. 470/5/1.

A Budapesti Ügyvédi Kamara megtárgyalta és elfogadta az eseti választottbíráskodás eljárási mintaszabályzatát. A mintaszabályzat a BÜK ügyfélszolgálati irodájában átvehető.

2001. Eln. 470/5/1.

A BÜK támogatásával működő eseti választottbíróságok 2001. május 21-től hétfői napokra nem tűzhetnek ki tárgyalást. A hét többi napjain az elnöki titkársággal történt egyeztetést követően tűzhetnek ki tárgyalást, melynek során az egyeztetésben rögzített módon kell megjelölni a tárgyalás helyét.

A választottbírósági tanácsok a tárgyalás kitűzésénél és az eljárás során kötelesek figyelembe venni az ügyvédi kamara hivatali rendjét.

Az eseti választottbíróság által, a Budapesti Ügyvédi Kamara részére történő térítési díj fizetésének módjáról, mértékéről a BÜK elnöksége később határoz.